Macedónia reményteli várakozással tekint erre az évre
Macedóniában 2016 decemberében tartottak előrehozott parlamenti választást, amelynek célja a belpolitikai válság rendezése volt. A voksolást ugyan a Nikola Gruevszki miniszterelnök vezette jobboldal nyerte meg, ám nem tudta maga mellé állítani korábbi kisebbségi albán koalíciós partnereit, így nem tudott kormányt alakítani. Mivel az államfő nem akarta megadni a kormányalakítás jogát a második helyen végzett szociáldemokratáknak, hónapokig tartó bizonytalanság lett úrrá a balkáni országon.
A feszültség érzékelhető volt és április 27-én tetőzött, amikor a parlament albán kisebbségi házelnököt választott meg. Még aznap este jobboldali tüntetők törtek be az országházba, és székekkel dobálták meg a képviselőket, a verekedésben pedig több politikus is megsérült. A jobboldal azt sérelmezte, hogy a szociáldemokraták egyezségre jutottak az albán kisebbségi pártokkal, ám Nikola Gruevszki támogatói szerint a megegyezés veszélyeztette Macedónia függetlenségét és egységét, mert szélesebb jogköröket biztosít az országban élő albánoknak.
A további erőszak megelőzése érdekében, illetve nemzetközi nyomásra végül Gjorge Ivanov államfő május közepén kormányalakítással bízta meg a szociáldemokratákat, a Zoran Zaev vezette kabinetet pedig május 31-én meg is szavazta a parlament.
Az új kormány a szomszédos országokkal fennálló vitás kérdések rendezését és az euroatlanti integráció felgyorsítását ígérte. Ennek érdekében először Bulgáriával kötött megállapodást a jószomszédi viszonyról, amely az évtizedek óta fennálló vitákat hivatott áthidalni. Macedóniát és Bulgáriát ugyanis szoros történelmi, vallási és nyelvi kapcsolat köti egymáshoz, de éppen ezek azok a témakörök, amelyek súrlódásokat okoztak az elmúlt évtizedek során. Bulgária például nem ismeri el önálló nyelvként a macedónt, hanem bolgár nyelvjárásnak tekinti, és a közös történelmi eseményekben szerepet vállalók nemzetiségéről is vita folyik.
Ennél is komolyabb feladatra vállalkozott Zoran Zaev kormánya, amikor a Görögországgal fennálló névvita rendezését tűzte ki célul. Szkopje és Athén között évtizedek óta vita folyik Macedónia nevéről. Az ország 1991-ben vált függetlenné Jugoszláviától, ám Görögország már akkor kifogásolta, hogy ezentúl a Macedón Köztársaság nevet kívánja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő, ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja is késlekedik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó zöld jelzést adni északi szomszédja számára, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
Zoran Zaev már néhány nappal miniszterelnöki eskütétele után jelezte: hajlandó akár országa nevének megváltoztatására is annak érdekében, hogy felgyorsuljon az euroatlanti integráció. Többféle névjavaslatot vizsgáltak meg a szakértők, és most úgy tűnik, Macedónia akár már idén Új-Macedóniára változtathatja a nevét, és megkezdheti az uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat, hiszen ez az elnevezés a híresztelések szerint Athénnak is megfelel.
Macedónia 2005 óta uniós tagjelölt, a NATO pedig 2008-ban hívta volna meg tagjai közé az országot.
A belpolitikai csatározások végére is pont kerülhet. A jobboldali Nikola Gruevszki októberben még azt mondta, az önkormányzati választások rámutathatnak arra, mégsem akkora a kormány támogatottsága, mint amit Zoran Zaev állít, ha pedig az önkormányzatok többségében a jobboldal győz, akkor megérett az idő a parlamenti választásokra is. Ám a korábban az országot tíz éven át vezető Gruevszkinek csalódnia kellett, az önkormányzatok elsöprő többségében szociáldemokrata győzelem született, a jobboldal szinte teljesen visszaszorult. A kudarc után Nikola Gruevszki bejelentette, vállalnia kell a felelősséget a történtekért, ezért lemond a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöki posztjáról. A politikus 14 éven át vezette a VMRO-DPMNE-t.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a jobboldali párt új vezetése milyen célokat kíván megvalósítani, és igyekszik-e majd barátibb hangot megütni a kormánnyal, mint a korábbi vezetés, ám az most biztosnak látszik, hogy az ország 2018-as éve a belpolitika szempontjából a korábbi esztendőknél nyugodtabban telik majd, míg a külpolitika terén mozgalmas évre számíthatnak a macedónok.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
