Magánnyugdíjpénztár-váltás? Csak alapos tájékozódás után!
A két cég szakértői közös sajtóközleményükben óva intenek a hirtelen döntésektől. Azt tanácsolják az ügyfeleknek, hogy nézzenek utána, mit lehet tudni a pénztárakról, melyik alapkezelő kezeli a vagyonukat, és csak ezek együttes ismeretében döntsenek. Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint elsőként a tagság legfontosabb adataival kell tisztában lenni, illetve azzal, hogy mennyire gazdálkodott jól pénztár az elmúlt évek folyamán.
Egy pénztárról sok mindent elmondhat taglétszáma, éves vagyona. A pénztárváltás előtt fontos tisztában lenni a hozamokkal, amelyek azt mutatják meg, hogy az adott magánnyugdíjpénztár milyen eredménnyel fektette be a tagok befizetéseit. Egy adott pénztár teljesítménye nagyrészt a vagyonát kezelő alapkezelő eredményességétől függ. "Átlépéskor érdemes a pénztárak hosszú távú, 10 éves hozamrátáit figyelembe venni, emellett pedig alaposan átgondolni, vajon megtakarításunk a számunkra legmegfelelőbb portfólióban van-e. Hiszen erről mi magunk döntünk, a pénztár csak legjobb tudása szerint kezeli az adott portfóliót" - mutat rá Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója.
Gáti László szerint egy-egy kiugró havi, vagy éves teljesítmény alapján nem érdemes változtatni, csak ha több évig jó az eredmény. Az egyes pénztárakat hozamaik alapján is össze lehet hasonlítani a PSZÁF honlapján. Nagy Csaba kiemeli: 2010. január 1-jétől, ha az egyik magánnyugdíjpénztárból a másikba való átlépés között kevesebb mint 5 év telt el, a pénztártag elveszíti a hozamgaranciát. (A hozamgarancia azt jelenti, hogy a magánnyugdíjpénztári tag nyugdíjba vonulásakor a pénztár kiszámítja, hogy egyéni számlájának egyenlege mekkora lenne, ha tagságának teljes időtartama alatt minden havi befizetése az adott hónap inflációs rátájával megegyező kamatot eredményezett volna.
Amennyiben a számláján lévő összeg ennél kisebb, a különbözetet a Pénztárak Garancia Alapja pótolja. Ezzel tehát a tagok gyakorlatilag reál hozamgaranciát kaptak.) A PSZÁF idei első kockázati jelentése szerint a tagság egyes pénztárak közti mozgása tavaly jelentősen gyorsult, az átlépési arány közel megduplázódott, 7,3 százalékot ért el. Ez a folyamat a felügyelet szerint szoros összefüggést mutat egyes pénztárak erősen megélénkült, ügynökök útján gyakorolt tagszervező tevékenységével, illetve azzal, hogy a 2008. évi gyenge hozamteljesítmények a tagok egy részét a tagsági jogviszony átgondolására ösztönözték. (A nyugdíjkasszák azóta "ledolgozták" a veszteséget.) Az átlépésekhez jelentős számú fogyasztóvédelmi panasz kapcsolódott, főként az ügynökök tájékoztatási tevékenységére vonatkozóan.
Az átléptetési verseny ugyanakkor nem kevés pénzükbe kerül a pénztártagoknak: a nyugdíjpénztáraknál a közvetítői jutalék tavalyi információk szerint 10-15 ezer forint volt attól függően, hogy a pénztártaggal mennyi vagyon "ment át", de már 20 ezer forint feletti összegekről is hallani lehetett. A tagszervezéssel kapcsolatos ügynöki költségek a PSZÁF honlapján közzétett adatok szerint tavaly megközelítették a 3,2 milliárd forintot, az idei első negyedévben pedig közel 1,1 milliárd forintot tettek ki, miközben a magánnyugdíjpénztári szektor szokásos működési tevékenységének vesztesége az előzetes adatok szerint tavaly 2,56 milliárd forint, az idei első negyedévben pedig 457 millió forint volt. (MTI)
