Magyarország a barátaitól kapja a bírálatokat
Balázs Péter a Politikatörténeti Alapítvány Kulcskérdések című szerdai rendezvényén kifejtette, a kritikák "a saját családunktól" érkeztek, hiszen hosszú idő után az ország szabadon úgy döntött, hogy az Európai Unió tagja szeretne lenni, "ide vágytunk".
Véleménye szerint a konfliktusok száma alapján Magyarország kiemelkedik az uniós tagállamok közül, "Görögország csapja ugyan a legnagyobb zajt, de azt egyetlen témával teszi". "Magyarország példa nélküli törvénydömpinggel vívta ki" a kritikákat - mondta.
Mint hangsúlyozta, Magyarország rászorul a hitelmegállapodásra. A rossz kormányzás következtében egyszer már előállt a jelenlegihez hasonló helyzet: 2008-ban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segített - emlékeztetett. Hozzátette: a tárgyalások kezdete egyre későbbre csúszik, de ha igazán akarja a kormány, lesz megállapodás.
Balázs Péter arról is beszélt, hogy a túlzott deficit problémáját már az uniós csatlakozás óta "visszük magunkkal", egyik kormány sem tudta megoldani a helyzetet. Az EU a kohéziós támogatások felfüggesztését helyezte kilátásba, mert "lyukas hordóba nem töltik" a kohéziós forrásokat - hangoztatta. Kifejtette, ez komoly szankció, bár egyetlen megkezdett programot sem szakítana félbe, csak moratóriumot vezetnének be a jövőbeli lekötésekre. "Úgy néz ki, a kormány talán elkerüli" a szankció életbelépését - tette hozzá.
Az európai gazdasági helyzettel kapcsolatban azt mondta, megtakarításokra van szükség a növekedés megtartása mellett, valahol meg kellene találni "a bölcs kapcsolódást a fogyókúra és az erőnlét között".
Az egyik uniós "sikerünk", az euró "megroggyant" - emelte ki. Most derül ki - mondta -, hogy a maastrichti kritériumok nem elegendőek a közös valutához. Ezért merülnek fel azok a kérdések, hogy mi történik, ha az egyik tagállam "a többiek rovására költekezik", ki segít a bajba jutott országnak, hiszen "sokáig nem vihet magával potyautasokat" a rendszer - mutatott rá.
Balázs Péter a koordináció fontosságára is kitért az unióban. Mint mondta, a tagállamok egyeztetésének fórumai adottak, az állam- és kormányfők rendszeresen találkoznak, a minisztériumok szorosan együttműködnek, és a brüsszeli EU-nagykövetek is folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, hogy előkészítsék a döntéseket.
Korábban a soros elnökséget adó tagállam miniszterelnöke és külügyminisztere vitte az uniós ügyeket, töltött be koordináló szerepet - idézte fel. Megjegyezte: most ezt a feladatot látja el Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke "nagyon jól" és - mint mondta - Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő "nem olyan nagyon jól".
A volt külügyminiszter szerint az egyes ágazatok között azonban alig van koordináció, hiszen soha nem találkoznak az ágazatok miniszteri tanácsai úgy, mint a tárcák vezetői egy kormányülésen, csak a kormányfők találkozóin összegződnek a témák. (MTI)
