Magyarország és Németország a két nagy vesztes
Az elemzésből a német Die Welt vasárnap internetes kiadásában közölt részleteket, ismertetve a a frankfurti, illetve berlini székhellyel rendelkező bank által vizsgált 31 ország érintettségét.
A vizsgált államok között 16 európai ország szerepel, és közülük - mint a tanulmányból kitűnt - a válság leginkább Magyarországot sújtotta. Az elemzés alapjául a Deka Bank szakértői az adott országban összehasonlították a válság kitörése előtti legerősebb negyedév gazdasági növekedését a válság utáni leggyengébb negyedéves gazdasági teljesítménnyel.
Ebből kiindulva Magyarország esetében a hazai össztermék (GDP) 7,6 százalékos visszaesését állapították meg, míg a sorban rögtön Magyarország után következő Németország esetében ugyanez a visszaesés 6,9, Finnország esetében pedig 6,8 százalékos volt. A vizsgált európai országok között egyébként nyugat-, közép- és észak-európai államok is szerepeltek, viszont a balti államokra nem terjedt ki a vizsgálat.
A Deka Bank listáját egyébként a legnagyobb, 14,2 százalékos visszaeséssel Törökország vezeti, majd 11 százalékkal Oroszország, 9,9 százalékkal Szingapúr, 8,8 százalékkal Mexikó, 8,3 százalékkal Japán és - Magyarország előtt - 7,8 százalékos visszaeséssel Hongkong következik. A tanulmány szerint a gazdasági teljesítmény csökkenése Olaszországban 6,5, Nagy-Britanniában 5,6, Csehországban 5,4, Franciaországban pedig 3,4 százalékos volt. Az Egyesült Államokban a vizsgált időszakokra vetített csökkenés 3,9 százalék.
A bank elemzője, Ulrich Kater szerint nem számít meglepetésnek, hogy Japán és Németország a visszaesést tekintve élen jár a vezető ipari országok sorában. Az elemző ezt azzal magyarázta, hogy mindkét ország nagy mértékben függ az exporttól - Németország tavaly, Kínát is megelőzve, a világ vezető exportőre volt - , ezért a kereslet világméretű csökkenése erőteljesen sújtotta őket. A magyar gazdaság exportfüggése ugyancsak magas. Az elemző szerint inkább meglepetés az, hogy az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában viszonylag csekély volt a visszaesés, noha a két országban az ingatlan-, illetve bankválság különösen erős hatással járt. Mindennek indoka Kater szerint az, hogy a két ország kevésbé volt ráutalva az exportra. Kater szerint a lista egyben a szóban forgó államok társadalmi modelljének tükörképe is. Azaz minél inkább függ egy nemzetgazdaság a nemzetközi konjunktúrától, annál erősebben érintette a válság - tette hozzá.
