Magyarország nem mondhat le a fosszilis energiahordozókról

Az NFM, a Magyar Bányászati Szövetség, a Bánya-, Energia- és Ipari dolgozók Szakszervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Mátrai Erőmű Zrt. szervezte ünnepségen Aradszki András úgy fogalmazott: az intenzív szakterületi egyeztetéseknek, a lehetőségek közös feltérképezésének köszönhetően jól halad a magyar bányászat jövőjének megreformálása.
   

 Szavai szerint Magyarország - az atomenergia és a megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának növelése mellett - szinten kívánja tartani a fosszilis energiaforrásokra, így a szénhidrogénekre és a lignitre alapuló energiatermelést.
    

Az államtitkár arról is beszélt, hogy az energiapolitika legfontosabb kulcsszava ma már az energiabiztonság, amely nemcsak gazdasági, hanem egyre inkább geopolitikai, stratégiai kérdés is. Kifejtette, a kormány intézkedéseinek fókuszában elsősorban a földgáz-ellátás biztonságának megerősítése áll, ami elsősorban a "limitált beszerzési útvonalakkal" magyarázható.
    

Emlékeztetett: az Európai Unió célja az energiaunió irányába való elmozdulás, amely a lakosság és az üzleti fogyasztók fenntartható, versenyképes és megfizethető energiával történő ellátását szolgálja.
    

Aradszki András kitért arra is, hogy Magyarország energiafüggőségének csökkentésében jelentős szerepet játszik a szénhidrogén-kutatás. Nagy kihívást jelent ugyanakkor, hogy a kőolaj ára 2013 óta több mint 60 százalékot esett, ezért az olaj- és gázipari vállalatok a kutatásra, termelésre fordított beruházási költségeiket számottevően csökkentették. Ezért a szektorba irányuló befektetések megtartása, bővítése érdekében határozott kormányzati intézkedésekre volt szükség - mutatott rá.
    

Az államtitkár szólt arról is, hogy a bányák gazdaságos üzemeltetése csak piaci alapú működés mellett képzelhető el.
    

Valaska József, az ünnepség házigazdája, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, hogy a rendezvény ráirányítja a figyelmet az egyre inkább visszaszoruló szénbányászatra. Felidézte: az erőmű biztosítja Magyarország villamosenergia-felhasználásának mintegy 15 százalékát, évente 8-9 millió tonna szenet hoz a felszínre, a társaság pedig - a beszállítókkal, alvállalkozókkal együtt - 9300 embernek ad munkát.
    

Elmondta, köszönet illeti a kormányzatot azért, mert az újkori Magyarország történetében először vállalta, hogy az atom- és a megújuló energiák mellett a fosszilis energiahordozók is az energiastratégia részét képezik.
Hozzátette, a Mátrai Erőmű stratégiája ezzel összhangban három pillérre épül, a hazai lignitvagyon hosszútávú hasznosítására, a megújuló energia hasznosítására, és az energiatárolásra.