Magyarország példát mutatott - rákívánnak mások is a bankadóra
A legnagyobb európai hitelminősítő egész napos helyzetértékelő konferenciát tartott Londonban a tágabb értelemben vett felzárkózó térség gazdasági-pénzügyi kilátásairól. A Fitch elemzői a közép-kelet-európai bankrendszerekkel kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy a térségben stratégiai érdekeltségekkel bíró külföldi tulajdonos bankok továbbra is "elkötelezett részvényesei" helyi bankjaiknak, jóllehet a devizaalapú kinnlevőségek magas arányából is eredő gyenge eszközminőség változatlanul nyomást gyakorol a banki jövedelmezőségekre.
Michael Steinbarth, a Fitch Ratings vezető felzárkózó piaci banki elemzője a szerdai londoni szeminárium után az MTI-nek a magyarországi bankadóztatási tervek potenciális kockázatairól azt mondta, hogy a svájci frankkal szembeni forintgyengülés banki következményeire rakódó esetleges "kiadós méretű bankilleték" már nyilvánvalóan hatással lenne a bankrendszer általános pénzügyi profiljára. Steinbarth szerint a magyarországi bankok tőkeellátottsága továbbra is megfelelő, ez a tőke azonban a devizaalapú, főleg a svájcifrank-alapú kinnlevőségek magas aránya miatt szükséges az erőteljes árfolyamkilengések kezelésére, abban az esetben, ha ez az árfolyam-volatilitás hosszabb ideig kitart.
A Fitch vezető szakelemzője hangsúlyozta: nem arról mond véleményt, hogy "jó vagy rossz dolog" a bankadó, hitelminősítői elemzői szempontból csak azt állapítja meg, hogy a bankokra kirótt illeték olyan "jövedelmezőséget vesz ki" a bankrendszerből, amelyre valószínűleg szükség lenne a bankok tőkehelyzetének további erősítéséhez. Ha az árfolyam-volatilitás hosszabb ideig elhúzódik, a bankoknak tőkére van szükségük, és a bankadó akadályozza e tőkemennyiség belső forrásokból történő kiépítését, így előfordulhat, hogy további árfolyam-kilengések esetén a külföldi részvényeseknek kell tőkejuttatásban részesíteniük helyi bankjaikat - vélekedett Steinbarth. A Fitch Ratings londoni szakértője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem tartja valószínűnek a külföldi anyacégek távozását a magyar piacról csak a bankadó miatt, mert a magyar bankpiac "fontos a térségben".
Arra a kérdésre, hogy szerinte mely térségbeli országokban vezethetnek be a magyarországihoz hasonló bankadót, Steinbarth elmondta, hogy tudomása szerint már Lengyelországban is tárgyalások kezdődtek a kormány és a helyi bankszövetség között, bár itt az esetleges banki illeték hatása nem lenne nagyon jelentős. A magyarországi banki adóztatási tervekről a másik két nagy nemzetközi hitelminősítő már korábban kedvezőtlen véleményt hangoztatott. Július végén a Moody's Investors Service leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Magyarország közepes befektetői, "Baa1" szintű adósbesorolását, elsősorban arra a véleményére hivatkozva, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségeivel folytatott tárgyalások megállapodás nélküli félbeszakadása miatt megnövekedtek a magyar költségvetési és gazdasági kilátásokat övező bizonytalanságok.
A felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött londoni elemzésében a Moody's emellett annak a véleményének is hangot adott, hogy a bankadó potenciális visszahúzó erőként hathat a gazdasági aktivitásra, mivel kedvezőtlenül érintheti a hitelezést és az ország befektetési környezetét, emellett a külföldi bankokat magyarországi tevékenységük szűkítésére késztetheti. A Moody's-felülvizsgálat bejelentésével egy napon a Standard and Poor's is közölte Londonban, hogy az addigi stabilról negatívra rontotta Magyarországra érvényben tartott államadósi besorolásainak kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a kormány egyes intézkedései "kedvezőtlenek lehetnek a magyar gazdaság középtávú makrokilátásaira". Az S and P ezek között első helyre sorolta a pénzintézetekre kiróni tervezett adót, amelynek várható mértéke a hitelminősítő szerint középtávon hátráltathatja a pénzügyi rendszer működését, mivel ronthatja a bankrendszer tőkefelhajtó, és ezáltal hitelezési képességét. (MTI)
