Magyarország számára is fontos az uniós halászati politika reformja
A Greenpeace Horvátországban, Rijekában hívja fel a figyelmet a hétvégén a tengerek túlhalászatának veszélyeire, valamint arra, hogy Európai Unióban (EU) nemsokára elfogadják a közös halászati politika reformját. A zöld szervezet Arctic Sunrise - vagyis Sarkvidéki Napkelte - nevű hajója pénteken érkezett a horvát kikötővárosba. A hajó, amely márciusban indult el a romániai Constantából, kilenc ország kis, part menti halászaival találkozik. Rodics Katalin, a Greenpeace közép-kelet-európai halászati programfelelőse elmondta, hogy az Arctic Sunrise Rijeka után Szlovéniát, Olaszországot, valamint Spanyol- és Franciaországot és az Egyesült Királyságot érintve jut el Brüsszelbe, ahol az európai uniós döntéshozók várhatóan június végén fogadják el az közös halászati politika reformját.
Hozzáfűzte: a Greenpeace minden országban megpróbálja mozgósítani a halászokat, hogy szervezzék meg önmagukat, hozzanak létre érdekképviseleti szerveket, és hallassák a hangjukat a halászattal kapcsolatos döntéshozatalban. Emlékeztetett arra, hogy az EU közös halászati politikájának teljes felülvizsgálata 10 évente esedékes; a jelenlegi reformfolyamat 2011 nyarán kezdődött: ekkor terjesztette be javaslatait az Európai Bizottság. A szakértő elmondta: a magánkézben lévő nagy ipari halászflottákhoz évi egymilliárd euró közpénz kerül támogatásként, így mostanra háromszor annyi halat képesek kifogni, mint amennyi hal van a tengerekben; egyes fajoknak 90 százaléka is eltűnt.
Rodics Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a Föld oxigénjének felét a tenger termeli, ezért nemcsak a tengerparti országoknak, hanem a tengerrel nem rendelkezőknek, így Magyarországnak is, joguk van beleszólni abba, mi történik a tengerekkel. Rodics Katalin hangsúlyozta: fontos lenne a közép-kelet-európai régiót is aktivizálni a témában. A halászati politika reformjának jelenlegi állásáról elmondta, hogy az Európai Bizottság (EB) egy kedvező javaslatot terjesztett be. Ennek értelmében harmadára kellene csökkenteni a halászati flották kapacitását, szigorúbban kellene ellenőrizni a flottákat, jobban kellene támogatni azokat, akik hagyományos módszerekkel, fenntartható módon halásznak, valamint bevezetnék a kifogott halak visszadobásának tilalmát. Utóbbi kapcsán megjegyezte: nem akarják növelni a piacot, a fogyasztást, de a jelenlegi mértékű pazarlás megengedhetetlen, vagy pedig szelektív módszereket kellene bevezetni a halászatban.
A halászati politika reformjáról idén nyáron az Európai Parlament és az Európai Tanács közösen dönt, és a bizottság is részt vesz a párbeszédben. Februárban a parlament elfogadott egy nagyon kedvező jogszabályi szövegezést, a miniszterek ugyanakkor - a spanyol, francia, olasz lobbi miatt - egy gyengébb szövegre bólintottak rá - hívta fel a figyelmet Rodics Katalin. A Greenpeace most azt szeretné elérni, hogy a parlamenti javaslathoz közeli, előremutató javaslatot fogadjon el végül az EU. Az Európai Unióban halászattal kapcsolatos tevékenységek támogatására 2014-2020-ig 6,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre, és nem mindegy, hogy ezeket a pénzeket hogyan osztják el. Rodics Katalin hangsúlyozta: a közös halászati politika reformja során a cél, hogy a nagy ipari halászflották helyett a fenntartható, helyi kis halászközösségeknek, illetve a fenntartható édesvízi haltenyésztésre adják forrásokat. Ahhoz hogy több pénzt kapjon Magyarország is az Európa egyik legjobb példájaként emlegetett haltenyésztésére, az kell, hogy a régió és a tengerrel nem rendelkező tagállamok is álljanak ki érdekeikért - emelte ki. (MTI)
