Magyarország versenyképessége sok szempontból visszaesett a régióban

A Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. által szervezett szakmai rendezvényen Udvardi Attila a Versenyképességi évkönyv 2016 bemutatásakor hozzátette: Magyarország a Világgazdasági Fórum (WEF) és az IMD (Institute for Management Development) rangsorában hátrább került (a 38.-ról a 63., illetve a 35.-ről a 48. helyre), míg a Világbankéban (WB) a 60.-ról az 54. helyre lépett előbbre az elmúlt 8-10 évben.

Magyarország régiós helyezése a 68 vizsgált mutató közül 14-ben javult, 24-ben nem változott, míg 30-ban romlott - ismertette. A lengyelek és a románok mindhárom rangsorban javítottak, a csehek inkább stagnáltak, a szlovákok teljesítménye kissé, a szlovéneké jelentősebben romlott - mondta.

Közút-és vasúthálózat sűrűségében jó helyen áll Magyarország, itt inkább a minőséggel vannak problémák - mondta. Jól áll az ország még a vállalatalapítás időigényessége skálán, valamint magas a csúcstechnológia aránya a feldolgozóipari kivitelben is, bár ez inkább összeszerelő tevékenységet takar - mondta.

A uniós rangsor végén áll Magyarország egyebek mellett a mobil szélessáv előfizetések számában, a nyelvtudásban, a társadalom elöregedettségében, a vállalatok innovációs kapacitása itt a leghiányosabb, valamint Magyarországon a legmagasabb, 27 százalék az általános forgalmi adó mértéke is - ismertette. Bod Péter Ákos, egyetemi tanár szerint a magyar gazdaság versenyképes, jó adottságai vannak, de minden, ami az állammal kapcsolatos, visszahúzza a teljesítményét. Úgy vélte, a társadalmi-intézményi háttér miatt a térségi előny fokozatosan elvész, minőségi problémák merültek fel képzettség, nyelvtudás területén.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szektorválogató állami politika kontraproduktív. Hozzátette: a gazdaságpolitikának megvan a joga egyes szektorok kiemelésére, mások visszafogására, de amikor egy újabb ipari forradalom bontakozik ki, ami az innovatívabb tevékenységeket árazza felül, nagy a veszély, hogy a gazdaságpolitika beragad az értéklánc termelő tartományába és nem erősíti eléggé a nagyobb hozzáadott értéket termelő területeket - fejtette ki.

A német-magyar gazdasági kamara felmérése szerint arra a kérdésre, hogy megbánták-e a német cégek, hogy Magyarországra jöttek, 29 százalékuk válaszolt igennel, 71 százalék nem bánta meg. Ezzel szemben Lengyelországban a cégek 96 százaléka gondolta, hogy jól döntött, Romániában pedig 90 százalékuk vélekedett így, és Magyarország mögött csak Albánia és Koszovó van a rangsorban a térségben.

Ez azért fontos, mert ezeknek a cégvezetőknek van ráhatásuk arra, hova menjen a tőke, a vállalat következő befektetése - magyarázta. Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár előadásában hangsúlyozta: a versenyképesség-vesztés tartós tendencia, emiatt még javuló teljesítmény esetén is nehéz rajta változtatni.

Úgy vélte, a jelenleg uralkodó társadalomfelfogás - egyebek mellett az önszerveződés elnyomásával - bezárja Magyarországot az alacsony fejlettségű európai országok körébe, ami hozzájárul a folyamatos lecsúszás folytatódásához.

Elmondta azt is, hogy a nyugati közgazdaságtan aktuális kérdéseire - amelyek a fenntartható fejlődés, tudásalapú társadalom, robotizáció hatása a munkaerőpiacra, hálózatosodás - az unortodox gazdaságpolitika nemcsak nem ad választ, de nem is foglalkozik velük.