Magyarországon 100-110 ezer milliárd forint a havi pénzforgalom
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a pénzügyi tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. A kormányfő hangsúlyozta, a tranzakciós adóról még nincs döntés, "attól nagyon messze vagyunk". Jelezte továbbá, hogy év közben nem szabad az adókat módosítani, csak súlyos kényszer esetén, és ilyen szerinte most nincs. Arra viszont van lehetőség - folytatta a kormányfő -, hogy a 2013-ra szóló költségvetésben megjelenjen az a gondolat, hogy minél kevesebb legyen a munkát terhelő adó, és azokat inkább "áttereljék" a fogyasztás, a forgalom irányába.
Fontos megjegyezni, arról sem közölt elképzeléseket a miniszterelnök, hogy milyen banki tételek után kellene fizetni ezt az esetleges közterhet. A pénzforgalomról a jegybanki utolsó közlés tavaly szeptemberre vonatkozik. Az elmúlt év kilencedik hónapjában 113.325,85 milliárd forint volt a havi pénzforgalom, ez azonban jelentősen visszaesett a 2011. augusztus havi forgalomhoz képest, amely értékben 128.371,3 milliárdot tett ki, ami vélhetően a nyári turisztikai forgalom miatt volt magasabb, mint a tavaly szeptemberi bankközi pénzforgalom. Ha a 2011. januári pénzforgalmat vesszük, ez az átlagot mutatta, 100.782,47 milliárd forintot tett ki.
A havi adatokból a legnagyobb tételt az MNB-n átmenő pénzforgalom, abból is az úgynevezett VIBER-tételek (valós idejű átutalások) jelentik. Tavaly januárban az MNB VIBER-forgalma 93.916,68 milliárd forintot tett ki, a márciusi forgalom a VIBER-tételekből 110.118,2 milliárd forint volt, ami júniusban 112.062,75 milliárd forintra emelkedett, míg augusztusban már 120.141,5 milliárd forintra emelkedett. Tavaly szeptemberben a bankközi pénzforgalom ismét visszaesett 106.134,77 milliárd forintra. Az érték szerinti megoszlást tekintve is a VIBER-forgalom adja a döntő hányadot: a tavaly szeptemberi pénzforgalomból az MNB VIBER-tételei jelentettek 98 százalékot, a januári pénzforgalomból is a VIBER-forgalom adott 97,5 százalékot.
Legeza Péter, a bankközi klíringrendszert (BKR) működtető Giro Elszámolásforgalmi Zrt. elnök-vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: tavaly a Giro Zrt.-n keresztül éves szinten 270-280 millió bankközi tranzakciót mértek, éves szinten ennek értéke hozzávetőleg 60.000 milliárd forint volt, 2010-ben mintegy 57.650 milliárd forintot tett ki. A jegybanki adatokból az is kitűnik, hogy a BKR-en keresztüli tételek döntő részét az egyszerű átutalások adják. Átlagban 85-87 százalékot az egyszerű átutalások jelentik: tavaly szeptemberben a BKR-en keresztül a pénzforgalom mintegy 5.043,6 milliárd forint volt, ebből az egyszerű átutalások 4.393,8 milliárd forintot adtak, míg a csoportos átutalások 544,67 milliárd forintot tettek ki, a csoportos beszedések pedig 25,84 milliárd forintot értek el 2011 szeptemberében.
Részletes adatok 2010-ről állnak rendelkezésre a Girón keresztül folyó átutalásokról. Eszerint 2010-ben az éves szintű 57.646 milliárd forint pénzforgalomból az egyedi átutalások összege 50.698 milliárd forintot tett ki, a csoportos tranzakciók értéke pedig 6.651 milliárd forintot ért el. Bár az MTI négy nagy, jelentős lakossági ügyfélkörrel is rendelkező pénzintézetet is megkeresett, péntek késő délutánig egyik sem közölt adatokat sem az adott bankcsoporton belüli tranzakciók számáról, sem azok értékéről. Sőt, némelyikük kijelentette: a jövőben sem áll módjában ezeket az adatokat közölni. A Magyar Posta az MTI érdeklődésére pénteken közölte: a pénzforgalom teljes tevékenységük egynegyedét teszi ki, ennek egy része a sárga csekken történő fizetések lebonyolítása. Szezonalitástól függően minden héten van 2-3 olyan nap, amikor 1 millió, vagy annál is több csekket dolgoznak fel, továbbítanak, a forgalom értékéről nem adtak tájékoztatást.
A posta közlése alapján a csekkszolgáltatásért az igénybe vevő megbízó fizet, a díj mindenki számára egységes, amit a posta a pénzforgalmi szolgáltatások díjairól szóló hirdetményben tesz közzé. A sárga csekkel történő készpénz-átutalási megbízás jelenleg a legolcsóbb, ez a szolgáltatás mindenki számára több mint 2.700 postahelyen, 350 mobilpostán érhető el, még ott is, ahol semmilyen más alternatív eszköz nem áll rendelkezésre. Az MNB honlapján található adatok szerint Magyarországon 2011-ben valamivel több mint 8,9 millió bankkártya volt forgalomban, ebből 6,8 millió MasterCard, 1,9 millió Visa, 164 ezer Amex és 19 ezer saját logós. A különböző kártyákat összesen 355,6 millió alkalommal használták.
Ebből csaknem 339 millió volt a hazai kibocsátású kártyák használata, közel 17 millió alkalommal pedig külföldön kibocsátott kártyát használtak Magyarországon. A bankkártyákkal lebonyolított forgalom elérte a 8.135,38 milliárd forintot. A hazai kártyák forgalma 7.713,74 milliárd forint volt, a külföldön kibocsátottakkal pedig 421,53 milliárd forint költést bonyolítottak le. A plasztiklapokat leggyakrabban vásárlásra használják. Tavaly összesen 229 millió alkalommal fizettek kártyával a különböző vásárlásoknál, 1.787,83 milliárd forint értékben. Az adatok szerint 125,6 millió alkalommal vettek fel készpénzt bankkártyával, ennek forgalma 6.303,34 milliárd forint volt. (MTI)
