Már nemcsak nálunk emelkedhetnek az adók
A 2009. évi társaságiadó- és közvetettadó-kulcsokról szóló felmérés szerint egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy bármely további csökkentésnek az adókedvezmények széles körű korlátozása és szigorúbb behajtás lesz az ára. Európában 23,2 százalék maradt az átlagos adókulcs, 13 éve először nem csökkent, ahogy Latin-Amerikában is 26,9 százalék maradt az átlagos társaságiadó-kulcs, csak az ázsiai-csendes-óceáni térségben csökkent a tavalyi 28,4-ről 27,5 százalékra.
A közvetett adók - ez főként általános forgalmi adó (áfa) vagy fogyasztási adó (GST) - kulcsa Európában 19,5 százalékról 19,8 százalékra, Latin-Amerikában 15,9 százalékról 16,2 százalékra emelkedett, míg az ázsiai-csendes-óceáni térség országaiban minimálisan, 10,9-ről 10,8 százalékra mérséklődött a jelentés szerint. "A társasági nyereségre kivetett adókra 2009-ig az évről évre csökkenő tendencia volt jellemző, míg a közvetett adók nagyjából azonos szinten maradtak. Így az elmúlt öt vagy hat év során a közvetett adók szép csöndben egyre nagyobb részét adták sok kormány bevételének" - idézi a felmérés eredményét ismertető sajtóközlemény Földes Balázst, a KPMG budapesti irodájának szenior adómenedzserét.
Az adómenedzser szerint most még aktívabb elmozdulás figyelhető meg ebbe az irányba. "Ma a közvetett adókat alkalmazó országok száma meghaladja a 150-et, és számuk évről évre nő. Azok a kormányok, amelyek már bevezették ezeket az adórendszereket, szélesítik az áfaköteles szolgáltatások körét. Az ázsiai-csendes-óceáni térségben az adókulcsok növekedése várható az országok adórendszereinek fejlődésével és éretté válásával, és a már tervbe vett növekedések valószínűleg átveszik az Európai Unió következő évben 20 százalékot elérő átlagát. Mindez egyértelmű bizonyítéka egy nagyobb, hosszú távú változásnak a finanszírozási módban.
A társaságok számára ez azt jelenti, hogy a közvetett adók kezelése sokkal fontosabbá válik" - hangsúlyozza. A nyereséget terhelő adókat ugyanakkor sok országban a verseny eszközeként, a befektetések ösztönzésére használták. Az azonban, hogy a globális recesszió miatt világszerte sürgősen szükség van adóbevételekre a költségvetés lyukainak betömködéséhez, úgy tűnik, finom változtatást kényszerít ki. Az idén sok kormány tett lépéseket adóbázisa kiszélesítése és megerősítése érdekében, egyebek között korlátozták azokat a körülményeket, amelyek között a társaságok felhasználhatják veszteségüket az adóköteles nyereség csökkentésére; agresszívebben betartatják a transzferárképzési szabályokat; mérsékelték a kamatfizetések adó szempontjából történő levonhatóságát.
Ezzel párhuzamosan jelentősen erősödött a nemzetközi együttműködés az adóhatóságok között, különösen az adóparadicsomokkal szembeni fellépés és az információcsere terén. Az még a jövő kérdése, hogy ez az együttműködés átfordul-e a legalacsonyabb kulcsokat alkalmazó országok felé megnyilvánuló nyomássá annak érdekében, hogy közelítsenek az átlaghoz. Földes Balázs szerint valószínű, hogy a fő társaságiadó-kulcsok idővel újra megindulnak lefelé, a társaságok várhatóan más módokon fizetik meg a csökkentett kulcsokat, a globális társaságok átfogó effektív adókulcsa jócskán nőhet az adóalap kiszélesítése miatt.
"Elképzelhető, hogy újra megkezdődik a helyi kontra egész világra kiterjedő adózás vitája. Ha ez bekövetkezik, akkor a pénzügyi válság tényleg forradalmasítja a társaságok adóztatásának módját, s egyszersmind megváltoztatja az adóverseny dinamikáját" - vélekedik a KPMG adótanácsadója. Az 1993 óta minden évben elkészített felmérés 116 országra terjed ki. Az idei felmérés a 2009. január 1-jei társaságiadó-kulcsokat hasonlítja össze az egyes években hatályos adókulcsokkal 2000-ig visszamenőleg. A felmérés emellett az általános forgalmi adóra vagy fogyasztási adóra vonatkozó adatokat is tartalmaz 115 ország vonatkozásában, hat évre visszamenőleg.
