Maradt a fél százalékos brit jegybanki alapkamat
A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már a 2009. januári, fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,50 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá.
A jegybank a csütörtöki monetáris tanácsi ülésen a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 325 milliárd fontos (117 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem módosította. A Bank of England kényes helyzetben van pénzügypolitikai szempontból, mivel az éves fogyasztói árinfláció több mint két éve a kormány által a jegybank számára előírt, 2 százalékban meghatározott célszint felett jár - sőt gyorsul is, márciusban 3,5 százalékos volt a februárban mért 3,4 százalék után -, a brit gazdaság ugyanakkor technikai értelemben ismét recesszióban van.
A brit statisztikai hivatal (ONS) április végén közölt, részleges adatokra alapozott első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben az idei első három hónapban. A tavalyi utolsó negyedévben 0,3 százalékos volt a negyedéves GDP-visszaesés a brit gazdaságban. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint egy gazdaság akkor van recesszióban, ha legalább két egymást követő negyedévben negatív a negyedéves összehasonlítású GDP-adat. Londoni pénzügyi elemzők ebben a környezetben ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg a mennyiségi enyhítés eddigi hatásáról és arról, hogy szükség van-e további jegybanki likviditási injekcióra.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a Bank of England csütörtöki monetáris tanácsi ülése után összeállított gyorselemzésükben azt írták: első látásra úgy tűnik, hogy az eddig végrehajtott jegybanki mennyiségi enyhítés csak a fogyasztói árakat hajtotta fel, a brit gazdaságon viszont nem sokat élénkített. A CEBR londoni elemzői közölték, hogy mindent egybevetve egészen 2014-ig nem számítanak a jelenlegi fél százalékos brit jegybanki alapkamat módosítására, a tartósan magas infláció miatt azonban a további monetáris enyhítést jelenleg nem tartják "vonzó pénzügypolitikai opciónak".
Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics szakértőinek csütörtöki értékelése szerint ugyanakkor a nagy-britanniai inflációs kilátásokat az erősödő font és a csökkenő olajárak egyaránt javítják, a brit gazdaságnak pedig szüksége van további támogatásra ahhoz, hogy visszatérhessen a növekedési pályára. A Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy a Bank of England augusztusban további 50 milliárd fonttal megtoldja a monetáris enyhítésre szánt keret eddigi 325 milliárd fontos összegét, de a ház elemzői szerint ha a brit gazdaság aktivitási adatai gyors ütemben tovább romlanának, akkor a brit jegybank monetáris tanácsa erre a lépésre már júniusban vagy júliusban elszánhatja magát.
A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez elektronikus számlapénz, amely fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol az esetek zömében olyan államkötvényeket, amelyeket intézményi magánbefektetők, általában nyugdíjalapok és biztosítótársaságok tartanak portfolióikban. A rendszerint alacsony hozamú államkötvényekért kapott pénzt az intézményi befektetők elvileg továbbforgatják a reálgazdaságba, pótlólagos likviditást teremtve, ami a remények szerint végső soron élénkíti a gazdasági aktivitást. A mennyiségi enyhítés ugyanakkor - főleg a mélységi rekordon lévő brit jegybanki alapkamattal együtt - meglehetősen inflációveszélyes pénzügypolitikai eszköz, és alkalmazását ezért vitatják londoni elemzői körökben.
