Matolcsy: szokatlan és sikeres eszközökkel tört ki az ország a csődhelyzetből
A bizottság előtt az egy éves munkájáról számolt be a miniszter. Matolcsy György a meghallgatásán azt mondta, az elmúlt egy év történelmi sikere, hogy konszolidálták a magyar állam pénzügyeit. Mint mondta, egy éve a Magyarország közvetlen pénzügyi csődhelyzetben volt, az év második felében folyamatos pénzügyi kockázattal élt - ebből Magyarország szokatlan és szokatlanul sikeres eszközökkel kitört.
Úgy vélekedett, hogy a múlt év közepén Magyarország az ortodox számba vehető, az Európai Unióban alkalmazható eszközrendszerrel nem megoldható állami pénzügyeket érintő veszélyzónában volt, ebből bravúrosan és eredményesen kitört. Közölte, 2010-ben a kormányváltás idején 7 százalék feletti államháztartási hiánnyal kellet szembenézni a költségvetési törvényben vállalt 3,8 százalékkal szemben.
Ez volt az az azonnali pénzügyi csődhelyzet, amiből ki kellett törni - hangoztatta azzal, hogy a pénzügyi csőd kockázatát erősítette a 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság. A szakminiszter emlékeztetett, hogy a Széll Kálmán Tervben rögzítették a magyar államháztartási pályát. Leszögezte: minden lépés az államadósság-csökkentés és a konszolidált államháztartási helyzet fenntartására irányul.
Úgy fogalmazott: a kormány többé nem kívánja Magyarországot olyan helyzetbe hozni, hogy bármilyen módon közvetve, vagy közvetlenül pénzügyi csődhelyzet álljon elő. Ebből a csapdából az ország kilépett, most már a növekedés, a foglalkoztatás, a beruházások, az életminőség- és életszínvonal-emelkedés a feladat, szögezte le. A nemzetgazdasági miniszter szerint külső és belső kockázata is van a Széll Kálmán Tervben a következő évekre vázolt 3 százalék alatti hiány tarthatóságának.
A külső kockázatokról szólva megállapította, nem tudni, hogy a görög, a portugál és ír válság elér-e más országokat is. A deficitpálya belső kockázata az, hogy milyen eréllyel, határozottsággal és sikerességgel hatják végre Magyarország teljes megújítását, átszervezését szolgáló programokat - mondta a miniszter és, hozzátette: itt kisebb a kockázat, mert minden egyes megújítandó és fejlesztési terület a kormány eddigi és következő programjával kezelhető lesz.
Matolcsy György igazságosnak nevezte az új, egykulcsos, arányos adórendszert, jó és demokratikus döntésnek a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel kapcsolatos lépést. Úgy vélte, akik az állami nyugdíjrendszert vállalták, azok azt a bizalmukkal tüntették ki. A miniszter szerint óriási gazdasági hiba és erkölcstelen lépés volt 1998-ban a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetése, mert az államtól vettek el forrást, és teremtettek ezzel bizonytalanságot. A 2010 közepén fennálló magyar pénzügyi helyzet bizonytalan volt - mondta egy kérdésre válaszolva azzal, hogy ez nem a kormány megnyilatkozásai, hanem a tények miatt állt be.
Mindenki számára világossá vált, hogy nem 3,8 százalék a deficit - fejtette ki. Hozzátette: amikor Magyarország miniszterelnöke azt kérte az Európai Unió vezetőitől, hogy valljuk be az igazságot, azt mondták, hogy "nem vallhatjuk be", mert itt van néhány ország, amely nyílt pénzügyi csődje nagyon veszélyes és ne terheljék az unió számláját egy újabb országgal.
Kiemelte: a kormány ekkor tért át a tényleges helyzetet fokozatosan bevalló gazdaságpolitikai kommunikációra. A mindenkori magyar miniszterelnöknek kötelessége az unió mindenkori vezetőivel szemben bevallani az igazságot - fejtette ki Matolcsy György. Úgy vélekedett: nagyon helyes döntés volt Magyarország miniszterelnökétől, hogy ezt megpróbálta. A kormány az adórendszer átalakításának folytatását tervezi - hívta fel a figyelmet és elmondta: ez a reform érinti a társasági adót és a járulékokat is. (MTI)
