Meg kell teremteni az idősödők aktív életének feltételeit
Réthelyi Miklós "az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás" európai uniós éve alkalmából rendezett hétfői, budapesti konferencián azt hangoztatta, hogy a cél az egészség és az öngondoskodási képesség minél tartósabb megőrzése, ehhez azonban társadalmi szemléletváltozás is kell, valamint az, hogy a szociális és az egészségügyi rendszer a megelőzésre fektesse a hangsúlyt.
A miniszter szerint azt kellene elérni, hogy az életkor meghosszabbodásából adódó következmények ne problémaként, hanem kihívásként jelenjenek meg. Hozzátette: az életkor előrehaladása nem a veszteségek halmozódását jelenti, hanem esélyeket az alkalmazkodásra, változásra, esélyeket új örömforrások megtalálására. Réthelyi Miklós azt hangoztatta: mindannyiunk személyes felelőssége, hogy az idős embernek méltó helye legyen a családban, a társadalomban. Elmondta, az időskori életminőség javításához szükség van egyebek mellett az életkori diszkrimináció csökkentésére, a nyugdíjrendszer reformjára, a megfelelő szociális szolgáltatásokra, valamint az egymásra való jobb odafigyelésre.
Andor László, az Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős biztosa előadásában kihívásnak nevezte, hogy Európában a következő évtizedekben egyre nő az idősek, idősödő korosztályok aránya a társadalomban. A legfontosabb változások között említette, hogy az Európai Unióban élő 60 éven felüliek száma évente 2 millióval nő, kétszer olyan gyorsan, mint pár évvel korábban, miközben a munkaerő-piacra bekerülő fiatalok száma csökken. Úgy fogalmazott, itt az idő arra, hogy megoldásokat keressenek, és arra is, hogy pozitívan tekintsenek a népesség idősödése által támasztott kihívások elé.
A foglalkoztatási kérdésekről szólva Andor László hangsúlyozta, az idősebbek hosszabb ideig történő foglalkoztatása nem a fiataloktól veszi el az állásokat, hanem "éppen ellenkezőleg"; ez élénkíti a gazdaságot, és keresletet teremt. Soltész Miklós szociális államtitkár, az Idősügyi Tanács alelnöke a rendezvényre meghívott nyugdíjasok előtt az alaptörvénynek azt a szakaszát idézte, miszerint a nagykorú gyerekek kötelesek a rászoruló szüleikről gondoskodni. Az államtitkár a korosztályt érő kihívások között arról beszélt, hogy sok idős ember magára marad, nincs családja, nincs kapcsolati hálója.
A problémák között említettre azt is, hogy nincsenek az idősek előtt olyan példaképek, akik 65-80 évesen is aktívan élik az életüket. Hozzátette, hogy a kormány eddig is meg tudta őrizni, és meg is őrzi majd a nyugdíjak reálértékét, - mint mondta - bármennyire is szeretnék politikai ellenfeleik az ellenkezőjét állítani. Soltész Miklós az uniós kohéziós források esetleges elvonására utalva arról beszélt, Magyarországnak minden forintra, minden euróra szüksége van, és szerinte nem lehet méltányos, ha pénzt vesznek el tőlünk.
Elmondta: Magyarország erején felül mindent megtesz azért, hogy rendbe tegye a helyzetét. Arra figyelmeztetett, hogy ha az ország ellen olyan eljárást indítanak, melynek következtében több mint 142 milliárd forintot elvesznek, akkor a társadalom érdekében tett törekvések zátonyra futhatnak. A példák között említette, hogy ebből a pénzből például 800 idősotthont lehet felújítani. Soltész Miklós - név említése nélkül - kritikával illette az ülésen ugyancsak jelen lévő Andor László uniós biztost. Az államtitkár úgy fogalmazott: "jogos az az elvárása a magyar társadalomnak, hogy bárki, bárhol, akár Magyarországon, akár Brüsszelben szolgál, ha magyar emberek adóforintjaiból dolgozik, akkor a magyar emberek érdekeit képviselje".
Soltész Miklósnak ezeket a szavait a közönség tapsa kísérte. A kormánypártok és a Jobbik is kifogásolta, hogy a magyar uniós biztos nem vett részt az Európai Bizottság azon ülésén, amelyen azt javasolták, hogy függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Az államtitkár és a biztos ugyanakkor a konferencia szünetében - újságírók előtt - kezet fogott. A rendezvényen újságíróknak kiosztott háttéranyagban egyebek mellett az áll, hogy napjainkban Magyarországon 1.100 századik életévét betöltött, vagy annál idősebb ember él. A dokumentumban szerepel az is, hogy azok, akik megérik a 60. életévüket, - legalábbis a statisztikák szerint - arra számíthatnak, hogy 76, illetve 81 évig élnek; előbbi adat a férfiakra, utóbbi a nőkre vonatkozik. (MTI)
