Megenyhült Németország a görög segítségnyújtás kérdésében
A szóban forgó értesülések szerint ugyanis nem Angela Merkel engedett az európai bizottsági elnök, José Manuel Barroso és a többiek, Athén elsősorban uniós megsegítését sürgető nyomásának, hanem Nicolas Sarkozy - továbbá több más állam- és kormányfő - adta be derekát, amikor beleegyeztek abba, hogy a Görögországnak szánt pénzügyi segély mechanizmusába bevonják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is.
A német kancellár koncepcióját állítólag a leghatározottabban immár a francia elnök támogatja, akit Merkel teljes mértékben a maga oldalára állított. A Süddeutsche Zeitung információja szerint a csütörtökön kezdődő uniós csúcskonferencia előtt Görögország megsegítésére az a terv körvonalazódott, hogy szükség esetén mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalap nyújt hitelt, amit egyes európai uniós tagállamok azután önkéntes és kétoldalú alapon kiegészíthetnek.
Az előzetes forgatókönyv alapján - amennyiben a megegyezésre végleges pecsét kerül - a mechanizmust Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó nyitányakor ismerteti a résztvevőkkel. Berlini vélekedések szerint mindez nagy sikert jelentene a belpolitikai téren igencsak szorongatott helyzetbe került a német kancellárnak.
Merkel ugyanis kezdettől fogva állást foglalt a valutaalap bevonása mellett, ugyanakkor a közvetlen uniós segítséget a leghatározottabban elutasította, azt hangoztatva, hogy egy tagállam adósságainak átvállalása az érvényben lévő európai uniós jogszabályokba ütközik. A Süddeutsche Zeitung emlékeztetett arra, hogy mindeddig Párizs is a német kancellár ellen, illetve az Európai Unió közvetlen szerepvállalása mellett volt, kedden azonban egy csapásra megváltoztatta nézetét.
A lap szerint a német kancellár és a francia elnök álláspontja immár annyira közel áll egymáshoz, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy közvetlenül a csúcsértekezlet előtt közös levélben kívánja ismertetni Athén - szükség esetén történő és immár a Nemzetközi Valutaalap elsődleges közreműködésén alapuló - megsegítésének módozatait és feltételeit. Ez utóbbiak rendkívül szigorúak lesznek - tette hozzá a lap.
A szerdai német kommentárok megerősítették azokat a korábbi értesüléseket, hogy a közvetlen uniós segítséget a német kancellár mindenekelőtt belpolitikai okokból utasítja el. A tavaly novemberben hatalomba lépett koalíciós kormány tekintélye ugyanis mélyponton van, májusban pedig kulcsfontosságú tartományi parlamenti választásokat rendeznek.
Ilyen körülmények között a német adófizetők érdekeinek képviselete hatékony "ütőkártya" lehet. Az idézett kommentárok ugyanakkor rámutattak arra is: Sarkozy felzárkózását Merkel mellé szintén belpolitikai tényezők - mindenekelőtt a regionális választásokon elszenvedett vereség - indokolhatták.
