Megint egy jogszabály, amely köszönőviszonyban sincs az élettel (2.)

Ezért a köztestület és a FruitVeB közösen kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül, a jogszabály ne kerülhessen kihirdetésre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt egy hosszú egyeztetési folyamatot követően tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés.

A törvény egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb - évente megközelítően százezer - alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban - úgy tűnik - hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek - állapítják meg a szervezetek. Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása.

Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e terület szabályozásáról új törvényt, mert a régebbi szabályozást sok konfliktus terhelte. Most az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen - és kivitelezhetetlen is -, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni.

Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztrációt lehetetlen reggel munkakezdésig elvégezni, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.

A jogszabály előírja azt is - holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye - a gépesítés itt lehetetlen - eléri az 1.500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe is van.

De a munkaidőkorlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1.000-1.500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni. Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. Belátható ugyanis, hogy ez év április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik.

A munkaügyi ellenőrzések során több százezer forintos büntetés kifizetése után, a gazdaságok a munkaügyi előírások akár apróbb megszegése miatt is elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat - hívja fel a figyelmet. Az agrárszakma határozottan elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet továbbrontását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emellett több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása is veszélybe kerülhet, valamint a feketegazdaság tovább is növekedhet.

Vannak az unióban olyan országok, ahol ezt a kérdéskört maguk optimálisan szabályozták, ennek alapja a helyi sajátosságok figyelembevétele, mint például Spanyolországban - mondta a szakember. Hozzátette: a törvény-előkészítési egyeztetések kezdeti szakaszában vettek csak részt, az ellenvélemények kifejtése után ugyanis nem kaptak meghívót a továbbiakra.

Gőgös Zoltán, a tárca államtitkára az MTI kérdésére elmondta: a törvény megváltoztatására már nincs lehetőség, de a végrehajtási rendelet megalkotásába bevonják az érintett szakmai szervezeteket. A szakmai szervezetek úgy vélik: a törvény előkészítése során hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek.

Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatályba lépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára az MTI megkeresésére közölte: a törvény megváltoztatására már nincs lehetőség, mivel a parlament a választások előtt már nem ül össze.

Jelezte ugyanakkor, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába bevonják az érintett szakmai szervezeteket, és azok véleményét figyelembe véve alakítják ki a jogszabály végső formáját, szem előtt tartva a munkaadók és a munkavállalók érdekeit egyaránt. Mindehhez hozzátette: a mostani új törvény megalkotására azért volt szükség, mert az alkalmi munkavállalói könyvvel sok visszaélés történt, ám hozzátette, hogy azok nagy részét nem a mezőgazdaságban regisztrálták.