Megint ígéretet kaptunk a megugró gazdasági növekedésre, csak bírjuk ki odáig...
A válság, a válságkezelés egyfajta fordulópont is lehet Magyarországon, mert a közvélemény-kutatások egy része is azt mutatja, hogy a magyar lakosság jelentős hányada - politikai meggyőződésétől függetlenül - egyetért a válságkezelés szükségességével, a válságkezelő intézkedésekkel. A kormány továbbra is azzal számol, hogy jövőre a recesszió 0,9 százalék lesz, utána viszont 2011-től már 3 százalék körüli, vagy afölötti gazdasági növekedés lehet, mondta a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter kiemelte: a jelenlegi szigorú válságkezelő gazdaságpolitika, az államháztartás szigorú kézben tartása hosszabb távon előnyt jelent majd, megalapozza a későbbi lendületes gazdasági fejlődést. A gazdasági válság múlt év októberi kibontakozása idején a külföldi befektetők egyértelmű üzenetet küldtek, felhagytak a magyar állampapírok vásárlásával, mert túl kockázatosnak tartották az országot a magas államadósság, illetve az alacsony gazdasági növekedés miatt.
Az is gondot okozott, hogy a magyar háztartások is jelentős mértékben eladósodtak, így a gazdaság belső kereslet vezérelt élénkítésére nem volt lehetőség - elemezte a válság hazai indulása körüli helyzetet a pénzügyminiszter. Ezért a kormánynak két fő dologra kellett koncentrálnia lépéseit, egyrészt az államadósság szintjének csökkentésére, másrészt a gazdaság versenyképességének javítására - magyarázta Oszkó Péter.
A pénzügyminiszter szerint a szigorú, az államháztartás kordában tartására fokuszáló gazdaságpolitikát a következő kormánynak is tovább kell vinnie, mert a költségvetési konszolidáció önmagában is az ország versenyképességét javító tényező. Rámutatott: a mostani válságkezelő kormánynak egy éves tevékenysége alatt várhatóan 1.000 milliárd forintot sikerül majd megtakarítania az államháztartásban. Ha sikerülne az ország gazdasági teljesítményét a 2008-as szintre visszavinni, az azóta bevezetett intézkedések hatásaként el lehetne törölni az iparűzési adót - mondta a pénzügyminiszter.
