Javuló profit, vegyes bevételi kép a Magyar Telekomnál
A Magyar Telekom idei első negyedéves teljesítménye egyszerre mutatja a stabil távközlési alaptevékenység erejét és a növekedési korlátokat. Bár a cég árbevétele enyhén visszaesett, a profitabilitás látványosan javult, és a menedzsment még az idei várakozásait is felfelé módosította. Az elemzői modellfrissítés nyomán ugyanakkor az új, osztalék nélküli 12 havi célár 2384 forint, miközben az ajánlás továbbra is tartás, ami jól jelzi, hogy a pozitív fundamentumok jelentős része már beépült az árfolyamba.
A társaság bevétele az első negyedévben 238,1 milliárd forintra csökkent, ami éves összevetésben 1,5 százalékos visszaesésnek felel meg. A gyengébb topline mögött elsősorban a rendszerintegrációs és IT-bevételek kétszámjegyű csökkenése, valamint a készülékértékesítés visszaesése állt. Ezt a negatív hatást a mobiladat- és vezetékes szélessávú szolgáltatások iránti erős kereslet csak részben tudta ellensúlyozni, ami jól mutatja, hogy a klasszikus távközlési üzletág stabil, de a magasabb volatilitású IT-tevékenységek lefelé húzhatják az összképet.
A bevételi oldal gyengesége ellenére a jövedelmezőség egyértelműen javult. Az EBITDA közel 4 százalékkal emelkedett, a működési eredmény még ennél is nagyobb mértékben, több mint 6 százalékkal nőtt, míg a nettó profit 8,6 százalékkal, 60,4 milliárd forintra bővült. A javulás kulcsa elsősorban a költségoldalon keresendő: a közvetlen költségek jelentős csökkenése ellensúlyozni tudta a béremelések miatt növekvő közvetett ráfordításokat, így a marzsok érdemben emelkedtek.
A működési hatékonyság javulása a cash-flowban is visszaköszönt. A szabad cash-flow közel 25 százalékkal nőtt, ami nemcsak az erősebb működési eredménynek, hanem a beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések kedvezőbb időzítésének is köszönhető. Ezzel párhuzamosan azonban a beruházási aktivitás is élénk maradt: a spektrumlicencek nélküli CAPEX közel 18 százalékkal emelkedett, amit elsősorban hálózatfejlesztések és adatközpont-bővítések hajtottak, miközben a frekvenciajogok megújítása további jelentős kiadást jelentett.
Földrajzi bontásban a hazai működés továbbra is meghatározó, ugyanakkor vegyes képet mutat. Magyarországon a bevételek enyhén csökkentek, de a szolgáltatási marzsok javulása miatt az EBITDA nőni tudott, ami a működési modell ellenállóképességét jelzi. Észak-Macedóniában ezzel szemben a helyi devizában mért növekedést a forint erősödése gyakorlatilag lenullázta, és a magasabb működési költségek miatt az eredményesség is romlott.
A kilátásokat illetően a menedzsment összességében óvatos optimizmust kommunikál. Az árbevétel esetében továbbra is alacsony egyszámjegyű növekedéssel számolnak, ugyanakkor az EBITDA és a módosított nettó eredmény várakozásait felfelé módosították, utóbbi esetében mintegy 10 százalékos bővülést jelezve előre 2026-ra. Ebben fontos szerepe lesz annak is, hogy a vállalat július 1-jétől 4,4 százalékos inflációkövető díjkorrekciót hajt végre, ami közvetlenül javíthatja a bevételi pályát.
A befektetői sztori egyik legerősebb eleme továbbra is a részvényesi javadalmazás. A Magyar Telekom a profit közel 90 százalékát fizeti ki osztalék és részvény-visszavásárlás formájában, és az elemzés szerint ez az arány fokozatosan akár 100 százalék közelébe is emelkedhet a következő években. Ez a jelenlegi árszintek mellett éves szinten 8–10 százalékos teljes hozamot jelenthet a befektetők számára, ami régiós összevetésben is vonzó.
Mindezek ellenére az értékeltség már kevés teret hagy a felértékelődésnek. A 2384 forintos célár gyakorlatilag a jelenlegi piaci ár közelében helyezkedik el, ami indokolja a „tartás” ajánlást. A kép tehát kettős: a fundamentumok stabilak, a működés erős és kiszámítható, a részvényesi kifizetés vonzó, ugyanakkor a növekedési kilátások mérsékeltek, és ezt a piac nagyrészt már beárazta.
Összességében a Magyar Telekom továbbra is klasszikus „defenzív” papírként pozícionálható: megbízható cash-flow-val és magas osztalékkal, de korlátozott árfolyam-potenciállal.
