Mégis lesz uránbányászat Magyarországon?
Gombor László a Wildhorse uránbányászattal összefüggő tájékoztató kampányának második nyilvános rendezvényén beszámolt arról, hogy a Mecsek térségében uránkutatási jogokkal rendelkező ausztrál érdekeltségű vállalat már elkészítette engedélyezési tervét a bánya létesítéséhez. Az engedélyeztetési eljárás jelentőségét érzékeltetve megjegyezte, hogy a legtöbbet bányászati és környezetvédelmi engedélyekből kell beszerezni, de szükség lesz a sugárzással, a talajvédelemmel, a közművekkel, a súlyméréssel, a rendezési tervekkel és a közlekedéssel kapcsolatos hozzájárulásokra is.
A főgeológus hangsúlyozta, Pécsen és környékén a föld mélyén kétszer annyi uránt lehet kitermelni, mint amennyit a korábbi négy évtized alatt sikerült. Hozzátette, hogy a Wildhorse XXI. századi technológiával, a lehető legkisebb környezeti terheléssel bányászna. A munka során kiemelt figyelmet szentelne nemcsak a vízbázisok, hanem az összes szóba jöhető víz védelmére is. A mélyművelésű, úgynevezett tömedékeléses fejtési módszernek, a bányavágatok felett húzódó, több száz méter vastag homokkőrétegnek köszönhetően a bányakár veszélye gyakorlatilag fel sem merülne.
Benkovics István, a Wildhorse Energy ügyvezetője kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az engedélyeztetési eljárás időtartamát nem lehet előre meghatározni, de minden bizonnyal több évig tart. Szólt arról is, hogy a bányászathoz szükség lesz felszíni ipari létesítményekre. Ezek építésébe, kialakításába korábbi bányászati területeket is bevonnának. Keresztes László Lóránd, az LMP városi képviselője az eddigi vizsgálataival, kutatásaival, számításaival, becsléseivel kapcsolatos dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát kérte a Wildhorse-tól. Köztük azon térképekét, amelyeken a bányászati terület és a lakott területek is megtalálhatók.
A fórum résztvevői közül voltak, akik a munkalehetőségek bővülése és az életszínvonal emelkedése okán üdvözölték a bányanyitási terveket, mások a veszélyeitől félve a beruházás ellen foglaltak állást. A tájékoztató kezdetén a projektet ellenző neMecsek Mozgalom a saját emblémájával ellátott transzparenst helyezett el a terem falán. A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termelés gazdaságossági megfontolásokból állt le. A lelőhely készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén vetődött fel. A kormány június végén döntött arról, hogy év végéig állami és piaci szereplők bevonásával, vegyesvállalati együttműködés keretében vizsgálják meg a mecseki uránércbányászat esetleges újraindításának gazdaságossági feltételeit és társadalmi lehetőségeit.
A Mecsekben és Pécs környékén a föld alatt 1000-1500 méteres mélységben 30 ezer tonnányi, kutatásokkal igazolt fémurán van, az ezt meghaladó, még nem kutatott készletet ugyanekkorára becsülik. A két évtizeden át tartó kitermelés közvetlenül félezer, közvetve pedig ennél is több embernek adhatna munkát.
