Megkezdődött a francia gazdaság beindítására összeállított reformcsomag parlamenti vitája
Elemzők már előre kétségbe vonták a Francois Hollande államfő szociálliberális gazdasági irányváltását megerősítő csomag hatékonyságát, amelynek legfőbb célja a gazdasági növekedés és a befektetések ösztönzése, valamint a munkahelyteremtés az évek óta több mint tíz százalékos munkanélküliséggel küzdő országban. Azt viszont elismerték, hogy Emmanuel Macron gazdasági miniszter javaslataival több évtizedes tabukhoz mert hozzányúlni, s ennek hosszú távon megmutatkozhatnak az eredményei. Jóllehet a kormányzó szocialisták bal szárnya nem támogatja a javaslatok egy részét, az elmúlt hetek egyeztetéseinek köszönhetően a kormánytöbbség és a jobboldali ellenzék egy része is várhatóan megszavazza majd a tervezetet.
A Les Échos című gazdasági napilapban az Odoxa közvélemény-kutatóintézetnek hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 61 százaléka támogatja a Macron-törvény liberális pontjait, s a szakszervezetek által leginkább vitatott javaslatot, a vasárnapi nyitva tartás bővítését a megkérdezettek 69 százaléka támogatja. Guillaume Granier, az FTI Consulting tanácsadó cég részéről úgy véli, hogy a kormánypolitika ilyen meglepő mértékű támogatottsága a párizsi terrortámadásokat követően kialakult példátlan nemzeti egységgel magyarázható. A beterjesztett intézkedések legvitatottabb pontja a vasárnapi nyitva tartás bővítése. Jelenleg csak az úgynevezett turisztikai övezetekben engedélyezik a boltoknak, hogy vasárnap is nyitva tartsanak.
A javaslat értelmében egyszerű kormányrendelettel bővíteni lehetne az ilyen zónák számát, ahol a nyitva tartásnak nem lennének korlátai vasárnap, hétközben pedig éjfélig lenne rá lehetőség. Mindenhol másutt pedig az eddigi öt helyett évi 12 vasárnapon tarthatnának nyitva az üzletek. A kormány jelezte, hogy az alkalmazottak csak önkéntes alapon dolgozhatnak vasárnap, 100 százalékos pótlékkal. Hétfő délután a szakszervezetek kezdeményezésére több ezren tüntettek a vasárnapi nyitva tartás bővítése ellen.
A tömeggel vonult Olivier Besancenot, az Új Antikapitalista Párt vezetője és Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Baloldali Front elnöke is. A vasárnapi nyitva tartás bővítését Martine Aubry, Lille baloldali polgármestere, a 35 órás munkahét bevezetéséért felelős volt munkaügyi miniszter is vitatja. Szerinte ez társadalmi visszalépés lenne, s még nagyobb fogyasztásra ösztönzi a franciákat, ami "a társadalmunk alfája és omegája lett". Anne Hidalgo, Párizs szocialista főpolgármestere pedig újabb turisztikai övezetek létrehozását nem támogatja a francia fővárosban, amely a világ legjelentősebb turisztikai célpontja.
A szöveg az igazságügyi szektorban szigorúan szabályozott foglalkozási ágak (közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók) liberalizációját is kezdeményezi. A jogi szakemberek jelenleg csak már meglévő irodákhoz csatlakozhatnak, vagy azokat vehetik át. A tervezet ezt a megkötést feloldaná, így ezen foglalkozások területi elosztását javítaná, engedélyezné, hogy a különböző jogi munkakörben dolgozók közös cégeket hozzanak létre, például az interneten, valamint a közjegyzők jelenleg nagyon magas tarifáit, amelyek elsősorban az ingatlanszektorban nem állnak arányban a végzett munka költségeivel, szigorúbban szabályozná.
A brit és a német modellt követve a kormány megnyitná a piac előtt a jelenleg szigorúan szabályozott belföldi távolsági buszközlekedést, amelynek járatain fele annyiba kerülhetne egy jegy, mint a vonatokon. A liberalizálással a piacra belépő magáncégek új járatokat indíthatnának, elsősorban azokon a vonalakon, ahol jelenleg csak vasúti közlekedés működik, ezzel a törvénytervezet szerint legalább 10 ezer munkahely is létrejönne, s egy év alatt 5 millióval nőne a busszal közlekedők száma. A várhatóan két hétig tartó vitában a képviselőknek több mint 3 ezer módosító indítványról is dönteniük kell.
