Mégsem célja a kormánynak a forint gyengítése?
A BNP Paribas pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a múlt héten tettek tájékozódó látogatást Budapesten, ahol kormányzati illetékesekkel és magánszektorbeli piaci szereplőkkel találkoztak. Tárgyalásaikról befektetők számára összeállított, Londonban ismertetett beszámolójukban a BNP Paribas elemzői felidézik, hogy a múlt heti forinteladási hullámot mindenki Matolcsy György cikkével magyarázza, amelyben a nemzetgazdasági miniszter hibának nevezte a forint erősen tartását célzó gazdaságpolitikát.
A BNP Paribas londoni elemzői kiemelték azonban, hogy Matolcsy György a pénzügyi válság előtti időszakra utalt, és arra, hogy az akkori helyzet ösztönözte a svájcifrank-alapú hitelek felvételét. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a magyar kormány "nagyon is tudatában" van annak, hogy a forintgyengítés kontraproduktív lenne - közölték a BNP Paribas szakértői budapesti tárgyalásikról szóló beszámolójukban.
Az EUR/HUF árfolyam alakulása az elmúlt 3 hónapban
A ház londoni elemzői leszűrték azt a következtetést is magyarországi megbeszéléseikből, hogy a magyar kormány jelenleg nem tart szükségesnek mennyiségi enyhítési programot sem az MNB részéről. Több más nagy londoni ház szakértői az utóbbi időszakban készített előrejelzéseikben lehetségesnek nevezték, hogy az MNB élén esedékes váltás után a jegybank a kormány ösztönzésére belefoghat egy ilyen jellegű, gazdaságélénkítő célú likviditáspótló akcióba.
Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdászai befektetési ügyfelek számára összeállított legújabb elemzésükben úgy fogalmaztak, hogy akár Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, akár nem, az mindenképpen nagyon valószínű, hogy a nemzetgazdasági miniszter által a követendő monetáris politikáról nemrégiben hangoztatott nézetek a Fidesz nézetei, és ezeket a nézeteket osztani fogja a jegybank új vezetője, bárkire essen választás.
A Barclays londoni elemzői ennek alapján valószínűnek nevezték, hogy az MNB a vezetőváltás után mennyiségi enyhítésbe kezd vállalati kötvények és állampapírok másodpiaci felvásárlásával.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben szintén azt jósolták, hogy a jegybanki vezetőváltás után a kormány várhatóan az eddiginél sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd az MNB-t. A ház londoni elemzői szerint az MNB lezajló váltás a következő hónapok fő eseménykockázata a magyar gazdaságban.
A BNP Paribas londoni elemzői ugyanakkor a budapesti megbeszéléseikről összeállított beszámolójukban közölték, hogy "a sajtótalálgatások ellenére" Magyarországon "valójában senki nem tudja", hogy ki lesz az MNB következő elnöke. "Matolcsy Györgyöt emlegetik a leggyakrabban, de azt mindenki elismeri, hogy nincs erről biztos információja" - áll az összegzésben. A budapesti tárgyalásokból leszűrhető fő következtetés azonban ezzel kapcsolatban az, hogy "talán nem is nagyon érdekes" a következő MNB-elnök személye, mert bárki legyen is a jelölt, valószínűleg folytatni fogja a kamatcsökkentési ciklust, a kormány és a jegybank együttműködése pedig javulni fog - írták beszámolójukban a BNP Paribas londoni szakelemzői.
A ház elemzői szerint a budapesti konszenzus 4,5 százalékig süllyedő MNB-alapkamatot valószínűsít. Más nagy londoni házak elemzői ugyanakkor abban az esetben tartanak lehetségesnek 5 százalék alatti MNB-kamatszintet, ha a jegybank élére kerülő új vezető személyét a piac kedvezően fogadja.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői nemrégiben összeállított elemzésükben közölték: véleményük szerint ha olyan MNB-elnök váltja Simor Andrást, akit a piac "gyengének" tart, akkor 5 százalék lenne a jegybanki alapkamat alsó határa a jelenlegi enyhítési ciklus végén. Ha azonban a piacot "nagyon pozitív meglepetés" éri egy magasan képzett és függetlennek elismert közgazdász kinevezésével, akkor a ház elemzői szerint lehetőség nyílhat arra, hogy az MNB 4 százalékig csökkentse alapkamatát.
Hasonló következtetésre jutottak minapi elemzésükben az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai is, akik szerint esetleg éppen az szabhat korlátot a további kamatcsökkentéseknek, ha az MNB élére olyan jelölt kerül, aki kötődik a kormányhoz. Ez ugyanis a ház szerint a magyar kockázati felárak emelkedését eredményezheti, ami viszont a monetáris alapállás szigorítását kényszerítheti ki.
