Megy vagy marad? - találgatások a görög euróövezeti tagság körül
A pénteki találkozón a német, francia, olasz, spanyol és görög pénzügyminiszterek mellett Jean-Claude Trichet az EKB elnöke, Olli Rehn unós gazdasági biztos és Jean-Claude Juncker az Eurogorup elnöke vett részt. A találkozón nem született hivatalos megállapodás.
A szűk körű pénteki pénzügyminiszteri találkozót követően Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, luxemburgi kormányfő olyan nyilatkozatot tett, hogy a tárgyalásokon nem esett szó Görögország euróövezeti kiválásáról, az elképzelést egyenesen "butaságnak" nevezete és kizárta a görög adósság átütemezésének lehetőségét is. Jeórjiosz Papakonsztantinu szombaton cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Görögország az euróövezet elhagyásának lehetőségét mérlegelné.
A miniszter kihangsúlyozta, hogy a péntek esti pénzügyminiszteri találkozón éppenséggel Görögország tőkepiaci visszatérésének elősegítésével foglalkoztak. Vizsgálták például annak lehetőségét, hogy az európai stabilitási alap vásárolja fel a görög kötvényeket, ha a kormány nem tud velük visszatérni a tőkepiacra. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke Hans-Werner Sinn vasárnap a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung lapnak adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a görög adósságszolgálati válság megoldásában az lenne a kisebbik rossz, ha Görögország kilépne az euróövezetből. Ugyanakkor más német gazdasági szakértők euróvöezeti dominózatás kockázatára hívták fel a figyelmet arra az esetre, ha Görögország elhagyná az euróövezetet.
George Osborne brit pénzügyminiszter a BBC-nek vasárnap adott interjúban közölte, hogy még hetekig is eltarthatnak a görög adósságszolgálat támogatásáról folytatott euróövezeti egyeztetések. "Elkerülhetetlennek tartom a görög segélycsomag felülvizsgálatát abból a szempontból mi mindent lehet még tenni annak érdekében, hogy átsegítésük az országot elkövetkező egy éven, ami valószínűleg további euróövezeti támogatást jelent" - mondta a miniszter. George Osborne valós veszélynek tartja, hogy Görögország nem lesz képes jövőre visszatérni a tőkepiacra, de ebből szerinte még nem következik szükségszerűen az is, hogy fizetésképtelenné is válna. "Görögországnak most néhány súlyos problémára kell választ találnia, mivel a segélycsomag összeállításakor tavaly még abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az ország képes lesz visszatérni a tőkepiacra.
A piacok viszont mára már meglehetősen szkeptikusak ebben a kérdésben." Vasárnap Rainer Brüderle német gazdasági miniszter az FDP parlamenti csoportjának ülése alkalmából a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában határozottan elvetette Görögország kilépésének gondolatát az euróövezetből, mondván egy ilyen lépés csak gyengítené az uniót pont egy olyan időben, amikor erősítésére lenne szüksége. "Nem támogatom a gondolatot ... éppenséggel pont ellenkező véleményen vagyok" - mondta a miniszter. "Európa erősítése kell hogy legyen a célunk."
Frank Schäffler FDP-s parlamenti képviselő viszont szombaton kijelentette, hogy Németországnak konstruktív támogatásban kellene részesítenie Görögországot amennyiben az el kívánná hagyni az euróövezetet. Egy görögországi közvélemény kutatás vasárnap nyilvánosságra hozott eredménye szerint a görög lakosság egyharmada támogatná az EU-IMF segélycsomag feladását. A felmérésben részt vevők 33,3 százaléka szorgalmazta a segélycsomag feladását még akkor is, ha az államcsődhöz vezetne. A segélycsomag feltételeinek újratárgyalást pedig a megkérdezettek 45,9 százaléka tartaná helyesnek.
A GfK piackutató cég által a Welt am Sonntag lapnak végzett felmérés szerint pedig egy évvel a segélycsomag megnyitása után a németeknek alig egy ötöde látja értelmét a támogatásnak, 47 százalékuk viszont egyenesen hiábavalónak tartja azt. Görögország tavaly májusban csak a 110 milliárd eurós EU-IMF segélycsomaggal tudta elkerülni az államcsődöt. Azóta egyharmadával GDP-arányosan 10,5 százalékra csökkentette költségvetési hiányát, adóssága azonban a GDP 150 százalékára rúg. (MTI)
