Mélyponton a vásárlási hajlandóság - mi lesz így a fogyasztással?
A GfK csütörtöki közleménye szerint jóllehet az év első negyedében a fogyasztói bizalom indexe újra emelkedett, s a fogyasztói várakozások is javultak, a kereskedelem számára nem kecsegtet túl sok jóval az a tény, miszerint a vásárlási hajlandóság a valaha mért legalacsonyabb szintre süllyedt az első három hónapban. A tájékoztatás szerint lényegében változatlanok a munkanélküliségre vonatkozó és inflációs várakozások is, s a többség úgy gondolja, családjának reáljövedelme idén csökkenhet.
A komplex fogyasztói bizalom index (FBI) értéke az év végi tendenciát megtörve, 2012 első negyedévében közel 8 pontnyit emelkedett és jelenleg 125,3 ponton áll. A fogyasztói várakozások index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év első három hónapjában: az index csaknem 30 ponttal 148,8 pontra nőtt. E növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország várt gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.
A vásárlási hajlandóság index (VHI) január-március időszakban utoljára a tavalyi év elején látott mértékben - 16 ponttal - csökkent és 99,2 ponton állt meg 2012 márciusában. A közleményben idézett Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint ez a valaha mért legalacsonyabb érték és a kereskedelem szempontjából nem feltétlenül biztató. A három index időben egymáshoz viszonyított alakulását tekintve szembeötlő a fogyasztói várakozások és a vásárlási hajlandóság egymástól elválása, a vonatkozó indexértékek vonalának egyfajta "ollóként" nyílása az aktuális negyedévben.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 márciusában hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: a lakosság több, mint fele, 51 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 54 százalékuk vélekedett hasonlóképpen. Lényegében az inflációs várakozások sem térnek el az előző negyedévben mért eredményektől, mert a lakosság túlnyomó része - tízből kilencen - továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 9 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek közel kétharmada, 66 százaléka az inflációnál kisebb mértékű növekedéssel számol, vagyis reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják. A közlemény szerint a hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 21 százaléka gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, a korábbi 23 százalékkal.
A megtakarításokról alkotott vélemények nagy mértékben romlottak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 39 százaléka bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e megtakarításait, míg 27 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Ötvenhét százalékra csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, miközben a lakosság mintegy fele, 54 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakás eladására mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket - közölte a GfK Hungária.
