Meredeken romlottak az üzleti várakozások Magyarországon
Az üzleti várakozások azonban az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek. Az üzleti bizalmi index a márciusi -11,9-ről -15,6 pontra esett, a fogyasztói bizalmi index a mínusz 37,3 pontról -38,9 pontra, a GKI-Erste konjunktúraindex pedig a -18,5 pontról -21,7-re süllyedt. Az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, s az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások viszont az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.
Az üzleti szférán belül áprilisban csak az építőipari várakozok javultak, azok is csak kevéssé, s nagyon alacsony szinthez képest. A legnagyobb mértékben az ipari bizalmi index csökkent, utoljára 2009 őszén voltak ilyen pesszimisták az ipari cégek. Különösen a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése romlott, de ez utóbbin belül érdekes mó-don az exporté javult. Nem változott az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény, a saját termelésű készletek minősítése pedig még kedvezőbb is lett. Az építőipari bizalmi index a márciusi jelentős csökkenés után áprilisban kissé emelkedett. Az előző három hónap termelési színvonalának és a rendelésállománynak a megítélése is valamivel kedvezőbb lett. A kereskedelmi bizalmi index értéke a márciusi enyhe emelkedést követően, annál kissé jelentősebben csökkent. Az eladási pozícióról és a rendelések várható alakulá-sáról alkotott vélemény romlott, a készletszinté javult. A szolgáltatói bizalmi index a márciusi jelentős javulás után kissé korrigált. Az üzletmenet és a forgalom megítélése is nega-tívabb lett.
A foglalkoztatási szándék az iparban látványosan zuhant, minden második cég létszám-csökkentésre készül. A kereskedelmi és a szolgáltató cégek foglalkoztatási hajlandósága is romlott, de ezekben az ágazatokban a csökkentést tervezők aránya alig haladja meg a növelést tervezőkét. Az építőiparban e tekintetben nem volt változás, továbbra is a lét-számcsökkentők vannak jelentős többségben. Erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az iparban az áremelési törekvések köre nőtt, mértéke gyengült. A kereskedelemben az áremelést tervezők aránya is jelentősen csökkent. Az építőiparban e tekintetben nem volt változás, továbbra is az árak csökkenésére számítók vannak többségben. A szolgáltató cégek áremelési szándéka viszont kissé erősödött, s emelkedett a lakosság inflációs várakozása is. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban látványosan rosszabb lett, a válaszolók kétharmada romlástól tart. A többi ágazatban is lényegesen többen vannak a romlás miatt aggódók; s az építőipar kivételével áprilisban kissé tovább is nőtt az arányuk. E tekintetben a lakosság is pesszimistább lett.
A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban öt havi emelkedést követően kissé csökkent. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét rosszabbnak, várható megtakarítási képessé-gét viszont kissé jobbnak érzi, mint márciusban. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is valamivel nehezebbnek érezték a válaszolók.
