Merkel - a jelenlegi kormányhitelezőket nem vonják be a válságkezelésbe
Azoknak, akik a kormányoknak jelenleg hiteleznek, nem kell részt vállalniuk semmilyen, az eurózónában ezután keletkező válság költségeinek megfizetéséből az új állandó mentőmechanizmus keretében - mondta Brüsszelben újságíróknak Angela Merkel sajtóértekezletén, a csúcs közös nyilatkozattervezetével kapcsolatban. Hozzátette, hogy az eurózónában a magánbefektetőket a Nemzetközi Valutaalap javaslatainak megfelelően vonják be a jövőbeni válságkezelésbe.
Merkel elmondta, hogy Európa mindent megtesz az euró stabilitásának megőrzéséért, viszont nem kommentálta, hogy a közös európai kötvény - amelyet Németország hevesen ellenez - kiadásával kapcsolatos javaslatok megvitatása folytatódik-e. Azt viszont elmondta, hogy már jövőre konkrét tárgyalások kezdődnek az eurózóna tagjai között a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásáról.
A német kormány pénzügyminisztere nemrégiben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben az EU közös pénzügyi és költségvetési politikát folytasson, a közös európai kötvény gondolatát viszont alapvetően ellenezte. Wolfgang Schäuble szerint az euró bevezetésekor Berlin álláspontja az volt, hogy a valutauniót össze kell kapcsolni a politikai unióval. Akkor ezt nem sikerült keresztülvinni.
"Sikerült viszont kiharcolni a stabilitási és növekedési egyezményt, amely felügyeli az egyes tagállamok pénzügyi politikájának határait, valamint biztosítani az Európai Központi Bank függetlenségét. Az elvi döntés tehát az volt, hogy a pénzügyi és a költségvetési politikát nemzeti hatáskörben kell szabályozni. Ha egyesek ezt most meg akarják változtatni, akkor lehet róla beszélni. Ami viszont nem fog menni: közösségi államkötvényeket kibocsátani az euróövezethez tartozó államok nemzeti adósságainak finanszírozása céljából" - szögezte le a német pénzügyminiszter.
"Az euróövezet jelenlegi összetétele esetén nem. Ezek az eurókötvények ugyanis pontosan azt helyeznék hatályon kívül, amiben eddig az euró stabilitásának a zálogát láttuk: aki nem gazdálkodik szolid módon, az magasabb kamatokat fizet. Aki jól gazdálkodik, az kevesebb kamatot fizet államkötvényeiért. A (közös) eurókötvények azt eredményeznék, hogy mindenki ugyanolyan, magasabb kamatlábat lenne kénytelen elfogadni. Az pedig nem lehet, hogy a közösségi adósságpolitika révén egyes államok engedjenek a csábításnak, és felelőtlenül viselkedjenek" - hangoztatta a német pénzügyminiszter.
