Mi a véleménye a kormánynak az újabb MNB kamatemelésről?
A kabinet úgy véli: az MNB döntése szembemegy a kormány gazdaságpolitikájával, mert a döntés a beruházási források kamatszintjének emelkedése miatt fékezi a növekedést és a foglalkoztatás bővülését - szögezi le a Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljutatott keddi közleménye.
A minisztérium aláhúzza: közgazdaságilag különösen indokolatlanná teszi az emelést, hogy az MNB szokatlanul gyorsan, már harmadszor döntött az kamatemelés mellett. A szaktárca közölte: kormány szerint a 2010-es 4,9 százalékos helyett 2011-ben 3-3,5 százalékos infláció várható, tehát a pénzromlás csökkenő trendpályán mozog.
Csökkenő pályán van a magyar infláció, hiszen a múlt évi 4,9 százalékkal szemben idén várhatóan 3-3,5 százalék között lesz a pénzromlás mértéke; többek között ezért sem indokolt az MNB újabb kamatemelése - olvasható a dokumentumban azzal együtt, hogy az újabb emelés ráadásul a 2 százalék körüli maginflációt növelő energia-, és élelmiszer áremelkedésre sem hat fékezően.
Az MNB monetáris tanácsa hétfőn 25 bázisponttal, 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A monetáris tanács - amely nagyon szoros szavazás után döntött az emelés mellett - az inflációs kockázatokra hivatkozott. A jegybank hétfői közleménye szerint az infláció a gazdaságot érő jelentős költségsokkok miatt érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt.
A középtávú inflációs kilátásokat illető legfőbb kockázatot a monetáris tanács abban látja, hogy a tartósan cél feletti inflációnak a várakozásokra gyakorolt hatása miatt a költségsokkok másodkörös inflációs hatásokkal járhatnak. Simor András jegybankelnök hétfőn azt mondta: a monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni. Hozzátette: a kamatdöntés is a testület emelletti elkötelezettségét mutatja. A tanács tavaly novemberi és decemberi ülésén ugyancsak 25-25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. Előtte tavaly április óta az 5,25 százalékos mélyponton állt az alapkamat.
