Mi lesz a görög népszavazás után? - találgatnak az elemzők
Citybeli elemzők azt is feltételezik, hogy a súlyos adósságválság miatt az euróövezet a következő két teljes évet recesszióban tölti. A Barclays Capital - a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja - csütörtökön két forgatókönyv-változatot vázolt fel az általa lehetségesnek tartott fejleményekről. A ház londoni közgazdászainak alapeseti forgatókönyve szerint Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök kormánya valószínűleg elveszíti a pénteki parlamenti bizalmi szavazást. A Barclays Capital elemzői e várakozásukat arra alapozzák, hogy a kormányzó PASZOK törvényhozási többsége egy főre olvadt, és a kormánypárt számos képviselője nyilvánosan hangot adott a népszavazási kezdeményezést erőteljesen elvető véleményének. Így a kormánynak elvileg nem lesz meg a többsége a 300 fős parlamentben a bizalmi szavazáshoz.
A Barclays Capital forgatókönyve szerint ebben az esetben decemberben választásokat tartanak, és ennek eredményeként a legnagyobb valószínűséggel a PASZOK és az Új Demokrácia párt részvételével széles bázisú koalíciós kormány alakul. Mivel az Új Demokrácia több képviselőjének korábbi nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy a párt kevésbé szigorú takarékossági programot szeretne, jó eséllyel a teljes második görög pénzügyi mentőcsomagot újra kellene tárgyalni. A "trojka" - az EU-bizottság, az euróövezeti jegybank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - ezeket a tárgyalásokat a két nagy párttal minél előbb elkezdheti, hogy az új megállapodás a választások idejére már megszülethessen.
A Barclays Capital e forgatókönyve alapján a népszavazást valószínűleg törölnék; ennek lehetőségét erősíti, hogy az Új Demokrácia EU-párti politikai csoport, és nyilván megpróbálná elkerülni, hogy Görögország rendezetlen körülmények közepette kiessen az euróövezetből. A cég másik forgatókönyve azt feltételezi, hogy Papandreu megnyeri a pénteki bizalmi szavazást, és megtartják a népszavazást a pénzügyi mentőcsomagról. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az euróövezeti döntéshozók megkezdenék az előkészületeket arra, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből, sőt az EU-ból is. A várható piaci reakciók miatt az EKB-nak agresszív intervenciókhoz kellene folyamodnia: kamatot kellene csökkentenie, illetve az olasz és a spanyol államkötvények másodpiacán jelentős mennyiségű vásárlásokat kellene eszközölnie - áll a Barclays Capital elemzőinek csütörtöki forgatókönyvében.
A Commerzbank ugyancsak csütörtökön Londonban összeállított helyzetértékelése szerint a görög kormány már december 11-én fizetésképtelenné válhat, ekkor ugyanis lejár egy 8,1 milliárd eurós kötvény. A ház szerint feltételezhető azonban, hogy Görögország ezt csak akkor tudja törleszteni, ha az IMF és az EU addig folyósítja a mentőcsomag következő, 8 milliárd eurós részletét - ezt azonban a népszavazási kezdeményezés nyomán felfüggesztették. Ha viszont Görögország fizetésképtelenné válik, az EKB nem fogja elfogadni a görög állampapírokat biztosítékként még rövid időtartamra sem, és ebben az esetben fennáll a görög bankrendszer összeomlásának kockázata.
A Commerzbank elemzői csütörtöki értékelésükben kiemelik, hogy a görög bankok betétállománya egyébként is hónapok óta apad, mivel egyrészt sok görög már a megtakarításait éli fel, másrészt jelentős mennyiségű betétet külföldi bankokba - főleg Ciprusra - menekítettek, nehogy a görög kormány le tudja foglalni a megtakarításokat. Sokan pedig - mivel elvesztették bizalmukat a bankrendszerben - egyszerűen kivették pénzüket bankszámláikról. A Commerzbank elemzői szerint ha a szuverén adósságválság eszkalálódik, az a Lehman Brothers amerikai nagybank bukásához hasonló méretű "bizonytalansági sokkot" okozhat a világgazdaságban.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház csütörtökön összeállított előrejelzése szerint az euróövezet az adósságválság okozta súlyos makrogazdasági károk miatt a következő két teljes évet recesszióban tölti. A ház londoni közgazdászai azzal számolnak, hogy az euróövezeti gazdaság teljesítménye 2012-ben átlagosan 0,5 százalékkal, 2013-ban 1,0 százalékkal esik vissza.
A Capital Economics elemzői szerint azonban ha az adósságválság gyors eszkalálódásnak indulna - például rendezetlen körülmények között bekövetkező törlesztési leállások, bankválság vagy akár az euróövezet valamilyen formájú felbomlása formájában -, az ennél is sokkal mélyebb recessziót okozna a valutaunióban. A ház szerint az euróövezet jövőjére nem Görögország, hanem Olaszország jelentheti a legnagyobb fenyegetést, "rettenetes" adósságdinamikája, romló növekedési kilátásai és a folytatódó belpolitikai bizonytalanság miatt.
A Capital Economics közgazdászainak becslése szerint az eurójegybank eddig 70 milliárd euró értékben vásárolhatott olasz államkötvényt annak érdekében, hogy az olasz kormány hitelköltségei kezelhető szinten maradjanak. A cég szerint azonban az euróövezeti hatóságoknak nincs elégséges eszközük ahhoz, hogy elszigeteljék Olaszországot a "görög fiaskó" hatásaitól, ezért az Olaszországgal kapcsolatos erőfeszítések "vesztes csatának" tűnnek. Mindent egybevetve valószínűtlennek látszik, hogy Olaszország jelentős euróövezeti segítség - sőt valamilyen formában bekövetkező törlesztésképtelenné válás - nélkül túlélheti saját adósságválságát - jósolták csütörtöki előrejelzésükben a Capital Economnics londoni közgazdászai. (MTI)
