Mibe fektessünk a negyedik negyedévben?
Az év hátralévő hónapjaiban is számolni kell a világgazdaság akut problémáival, a fő kérdések, mint a magas munkanélküliség, a nagymértékű eladósodottság, és mindezek mellett az egyre növekvő recessziós kockázat továbbra sem látszik megoldódni. A problémák tehát régóta ismertek, a piacokon viszont lényeges változás történt, hiszen az árfolyamok mintegy 20-30%-os esésen vannak túl, így érzékenyebben reagálnak a gazdaságpolitikai intézkedésekre.
Habár az október elején kijött, a vártnál jobb munkaerőpiaci adatok valamelyest árnyalták a képet, jelenleg az amerikai gazdaság növekedési kilátásai meglehetősen kedvezőtlenek, ugyanakkor a magas költségvetési hiány miatt a Fed tere meglehetősen beszűkült a gazdaság élénkítésére. Ennek ellenére - habár nem olyan látványosan, mint a korábbi két likviditásbővítő program (QE1,2) során – minden rendelkezésére álló eszközt bevet, gondoljunk csak a rendkívülinek tekinthető, 2013-ig rögzített jegybanki alapkamatra. Az eurózóna tekintetében a jövő évre prognosztizált gazdasági növekedés mintegy 2%-kal elmarad a válság előtti szintektől. Az elmúlt hetekben az is világossá vált, hogy az eddigi lépések nem jelentettek megoldást Görögország problémájára, és egy újabb görög mentőcsomag elfogadása esetén is nagyon magas a csőd bekövetkeztének valószínűsége, miközben annak továbbgyűrűző hatásai egyelőre megjósolhatatlanok.
A feltörekvő gazdaságok ennél lényegesen jobb helyzetben vannak, hiszen míg a fejlett piacok átlagosan 1-1,5%-kal bővülhetnek 2011-ben, addig a fejlődő piacokon továbbra is jók a növekedési kilátások, és 4-4,5%-os növekedés várható, miközben a pénzügyi stabilitási mutatók is sokkal kedvezőbb képet festenek. Ugyanakkor a fejlett országok problémái, és az ennek hatására kialakult bizonytalan befektetői hangulat hatásai alól rövid távon nem tudják teljesen kivonni magukat.
Hazai szinten - a fejlett gazdaságokhoz hasonlóan - a növekedési kilátások romlása jelenti a legnagyobb nehézséget, mivel ez még inkább megnöveli a szükséges költségvetési kiigazítás mértékét. A bizonytalan nemzetközi környezetben már eddig is jelentős hozamemelkedés és forintgyengülés következett be. A jelenlegi helyzet így nem teszi lehetővé, hogy az MNB csökkentse az alapkamatot, sőt, további negatív folyamatok esetén a kamatemelés sem kizárt, mivel a piacok egyre magasabb kockázati felárat követelnek meg a magyar eszközök után.
devizapiac
Miközben az amerikai jegybank szinte minden rendelkezésre álló eszközt bevet, hogy élénkítse a gazdaságot, addig az Európai Központi Bank – gyakorlatilag most már a nagy jegybankok közül egyedüliként – egyelőre nem hajlik a lazításra. Ezzel hasonló helyzetbe kerülhet, mint 3 évvel ezelőtt, amikor is az alapkamat emelést követően a piacok összeomlása miatt mégis rákényszerült a csökkentésre. Az euró árfolyamát a következő hónapokban is az eurózóna tagállamainak államadósság helyzete, ezen belül is az egyre biztosabbra vett görög csődesemény bejelentése fogja mozgatni. Így a közös deviza árfolyamának csökkenése valószínűsíthető, miközben – éppen a Fed beavatkozásának eredményeként - a dollár árfolyamának erősödése várható. A hazai szempontból is igen lényeges svájci frank tekintetében sikeresnek bizonyult a svájci jegybank intervenciós politikája, ezért a következő hónapokban is az intervenciós szint tartásával lehet számolni.
nyersanyagpiac
A kőolaj világpiaci árának szempontjából a következő negyedévben meghatározó lehet, hogy a líbiai kőolaj-kitermelés lassan visszatér-e a régi kerékvágásba. Az így megnövekvő kínálat segíthet szinten tartani a jelenlegi kőolaj-ár szintet, a nyomott árszintet támogathatja továbbá a visszafogott gazdasági növekedés miatt stagnáló kereslet is.
Az elmúlt hónapok turbulens időszakának nagy nyertese az arany és vele együtt az ezüst árfolyama is jelentős esést szenvedett az elmúlt hetekben., Ennek ellenére a bizonytalan gazdasági környezetben nem számítunk az arany árának további lényeges csökkenésére, sőt, az év vége felé a kereslet növekedésének hatására még kisebb mértékű emelkedést valószínűsítünk.
nemzetközi és hazai tőzsde
Nyár végén a nemzetközi tőzsdéken a pesszimizmus volt meghatározó. Ilyen negatív hangulat esetén már egy kisebb pozitív eredmény, hír kapcsán – még ha csak rövid távon is – de jelentős emelkedés történhet, ami mind a fejlett, mind a feltörekvő piacokra jellemző lehet.
A magyar tőzsde szempontjából a nemzetközi hangulat mellett meghatározó lehet, hogy az Államadósság Kezelő Központ a költségvetési hiánycél tartása érdekében rákényszerülhet a magánnyugdíj-pénztári részvényportfólió hazai részvényeinek értékesítésére.
portfólió-építési javaslatok
- a részvénysúly csökkentése: Az eurózóna adósságválság továbbgyűrűzése és az esetleges görög csőd hatásai rövid távon nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi részvénypiacokon.
- a tőke- és hozamvédett alapok súlyának növelése: A tőzsdék jelentős, 20-30%-os zuhanást szenvedtek az elmúlt időszakban, így megfelelő gazdaságpolitikai lépések pozitív korrekciót indíthatnak el. A kedvező részvényárfolyam-szintek miatt indokolt a részvénykitettség, de a jelenlevő nagy kockázatok miatt nem közvetlen, hanem tőke- és hozamvédett alapok formájában, mivel ezek az alapok megvédenek az eséstől, az esetlegesen bekövetkező részvénypiaci emelkedésből ugyanakkor részesedést nyújtanak.
- a hazai kötvények alulsúlyozása, a pénzpiaci eszközök felülsúlyozása: A költségvetési kockázatokat és a kedvezőtlen nemzetközi környezetet figyelembe véve a magyar állampapír piacon további hozamemelkedést valószínűsítünk. Mivel a pénzpiaci alapok védelmet jelentenek a bizonytalan környezetben, ezért ezekre vonatkozóan felülsúlyozást javaslunk.
- deviza felülsúlyozás: A gazdaságpolitikai kockázatok miatt a forint a jelenlegi gyenge szintekről még tovább gyengülhet az euróval szemben, miközben az eurózóna válsága miatt az euró még a jelenlegi szintekről is tovább gyengülhet az amerikai dollárral szemben, így összességében a dollár felülsúlyozását javasoljuk.
