Miért kesze-kusza a helyi önkormányzatok adópolitikája?
Az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a helyi adók rendszeréről lefolytatott ellenőrzésének tapasztalatait összegző jelentés megállapítja, hogy a helyi adók 93 százalékát beszedő fővárosi, megyei jogú és nagyobb városi önkormányzatok adóhatóságainak a szakmai hozzáértése, technikai feltételei magas színvonalúak, míg ugyanez a községekben hiányos. A szakmai felkészültség fogyatékossága következtében az utóbbi két évben a vizsgált önkormányzatok 356 jogorvoslati eljárása közül minden másodiknál meg kellett változtatni a döntést, vagy újra le kellett folytatni az eljárást.
A számvevőszéki jelentés szerint az iparűzési adó tervezését az adóalapot befolyásoló tényezők miatt bizonytalanság jellemezte. A tervezés a költségvetési törvények alapján nem a tényszámokon, hanem az önkormányzat becslésén alapult, megnehezítve a jövedelemkülönbség mérséklésére szolgáló támogatás pontos igénylését. A kisebb településeken különösen nagy kockázatot jelentett a költségvetési gazdálkodásban egy nagyobb adózó befizetésének elmaradása. A költségvetési, illetve zárszámadási rendelethez kapcsolódva - az államháztartásról szóló törvény előírása ellenére - a kedvezmények, mentességek, a méltányosságból történt adóelengedések miatti közvetett támogatást az ellenőrzött önkormányzatok fele nem, vagy nem szöveges indoklással együtt mutatta be.
A hatásköri törvény alapján a képviselőtestület a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóhatóság tevékenységét, amellyel az ellenőrzött önkormányzatok háromnegyede nem élt. Az adóigazgatás belső kontrolljait a jegyzők közel 40 százaléka nem megfelelően szabályozta. Nem készítették el a kontrolltevékenységeket tartalmazó ellenőrzési "nyomvonalat", továbbá a szabályzatokból az adóigazgatás, illetve a tevékenységek egy-egy eleme kimaradt. A hatékonysági és eredményességi mutatók alapján értékelve az adóbeszedést, végrehajtást, valamint az adóellenőrzést, az ÁSZ rendkívül nagy szóródást tapasztalt. Kedvezőbb a helyzet a jelentősebb adóvételi lehetőségekkel rendelkező önkormányzatoknál, míg a községekben a hatékonyság és az eredményesség még mindig alacsony szintű.
Az ellenőrzés szerint a 2006 és 2009 között mind az adóbeszedés, mind az adóvégrehajtás költség-hatékonysága javult: a 100 forint bevételre jutó kiadás az adó beszedése tekintetében 10 százalékkal, az adó végrehajtásánál pedig 3 százalékkal csökkent. Az adóbeszedés szintén eredményesebb lett, mivel 100 forint kivetett adóból 2009-ben 4 százalékkal többet realizáltak. Az adóvégrehajtás eredményessége azonban romlott, mert egyharmaddal nőtt a behajthatatlan követelések aránya. A helyszíni ellenőrzések alapján az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodása, stabilitása, bevételeinek biztonságos tervezése, a gazdasági programjuk adópolitikai célkitűzésekkel történő kiegészítése érdekében kezdeményezze, hogy középtávú adópolitikai koncepciót fogadjon el az Országgyűlés. (MTI)
