Minden, amit a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealapról tudni érdemes
Kezdetek és célok
A 20 milliárd forintos keretösszegű tőkealap forrása a 2007 és 2013 közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeiből származik. Az ügyletszintű profitmaximalizálás mellett a nemzetstratégiai és régiós gazdaságépítési célok elérését szolgálja – legfőbb törekvése, hogy a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások minél inkább kiaknázhassák a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségeket a Magyarországgal határos országok hasonló méretű vállalkozásaival együttműködve. Ezek a kollaborációk jelenthetik a tartós termelési, szolgáltatási, kutatási és fejlesztési, illetve munkaerő-képzési kapcsolatok kiépítését és működtetését egyaránt. A vállalkozások ilyen módon történő fejlődésének köszönhetően Magyarország képes hatékonyan kiaknázni a térség innovációs és gazdasági potenciálját, munkahelyteremtő és munkahelymegőrző képességét, illetve képes megerősíteni a hazai- és határon túli felsőoktatási intézmények szakmai együttműködését is.
Kinek való a KMVA?
A Széchenyi Tőkealap-kezelő többi alapjához hasonlóan a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap elsősorban olyan projekteket céloz meg, amelyek jó növekedési potenciállal és piaci lehetőségekkel és számottevő track recorddal bírnak. Az elvárt hozamot egyedileg állapítja meg a társaság egyes céliparágak benchmarkjai és a cégek sajátosságai alapján. Az alap befektetési döntése a vállalkozás üzleti tervén alapul, amely részletesen tartalmazza a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, ezzel alátámasztva a projekt előzetes életképességét. A befektetési lehetőségeket az alap több lépcsőben, a kockázatokat mérlegelve értékeli ki részletesen, illetve a kilépés lehetőségeit és módjait is elemzi, ezzel leszűkítve a projektek körét azokra, amelyek összhangban állnak az alap befektetési stratégiájával.
Sokat nyom a latba a vállalkozások tevékenysége is: a jelentős hozzáadott értéket termelő iparágakban tevékenykedő, innovatív cégek előnyt élveznek a döntésnél. Ilyen többek között a természeti erőforrásokra épülő termelés és gyártás, élelmiszer-feldolgozás, zöld gazdaság és energetika, járműipar, gépgyártás, fémfeldolgozás, faipar, bútorgyártás, egészségipar, biotechnológia, vegyipar, ruhaipar, IT. Végül – és inkább első, mint utolsó sorban – a menedzsment felkészültsége dönti el a befektetés megvalósítását.
A befektetés menete
A gazdasági kapcsolatépítés- és erősítés kezdeményezője egyaránt lehet Magyarországon és a hazánkkal határos országokban bejegyzett vállalkozás, viszont a befektetés minden esetben magyarországi gazdasági társaságban valósul meg. A pozitív döntést követően az alap kisebbségi, 10 és 49 százalék közötti tulajdonrészt szerez a vállalkozásban, és bár üzleti-pénzügyi tanácsokkal ellátja a portfóliócéget, az operatív cégvezetésben nem vesz részt. A befektetés összege maximum 480 millió Ft, legfeljebb 7, de jellemzően 4-5 éves időtávra. A tőkealap a befektetési időszak után az alapítókkal előre egyeztetett ütemben és módon lép ki a cégből, szem előtt tartva azt a célt, hogy a vállalkozás hosszú távú növekedési pályára álljon. A befektetési időszakot követően az alap elsődlegesen az alapítók részére értékesíti tulajdonrészét.
A folyamatban lévő ügyletek
A Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap jelenleg két aktív befektetéssel rendelkezik. Előbb 2018 novemberében 350 millió forintos befektetéssel támogatta egy Erdélyben működő, nemzetközi fuvarszervezéssel foglalkozó cég, az Euro Dori HU Kft. növekedési terveit, majd 2019 februárjában érkezett a második, 465 millió forint értékű finanszírozás bejelentése. A kedvezményezett vállalat ezúttal egy szoftvergazdálkodással és licenctanácsadással foglalkozó magyar cég, az IPR-Insights lett, amely az összeget romániai terjeszkedésére kívánja fordítani.
Forrás: SZTAK Blog
