Mire hagyatkoznak a vezetők döntéshozatal előtt?
Világszerte a vezetők túlnyomó többsége (94%) szerint a cégük menedzsmentje készen áll a stratégiai irányokat meghatározó jelentős döntések meghozatalára, ugyanakkor mindössze egyharmaduk támaszkodott elsősorban az adatokra és elemzésekre a legutóbbi ilyen döntésénél. A vezetők 58%-a megérzéseire és tapasztalataira, valamint a szervezet többi tagjának tanácsaira és tapasztalataira alapozta a döntéshozást. A vállalatukat erősen adatvezéreltnek tekintő vezetők– az összes megkérdezett 43%-a – számoltak be a legnagyobb mértékű fejlődésről a döntéshozatalban az elmúlt két év során. A megkérdezett vezetők mindegyikének prioritást jelentenek az adatelemzés minőségének javítását célzó befektetések az elkövetkező két évben a jobb döntéshozatal érdekében.
Az Economist Intelligence Unit PwC által támogatott legújabb, Gut & gigabytes: Capitalising on the art & science in decision making című tanulmánya szerint a vezetők gyakran hoznak nagy horderejű döntéseket, amelyeket gyakran felül is vizsgálnak. Több mint háromnegyedük negyedévente hoz ilyen döntést, 43%-uk pedig havonta felül is vizsgálja azokat.
A tanulmány szerint az öt legfontosabb döntés, amivel szembe kell nézniük a vezetőknek az elkövetkező egy évben, sorrendben a következő: a létező vállalkozás fejlesztése, együttműködés a versenytársakkal, a létező vállalkozás leépítése, belépés egy új iparágba vagy új vállalkozás indítása, és a vállalat pénzügyei.
„Egy vállalat sikere manapság szorosan összefügg azzal, milyen jó döntéseket tud hozni. Bár a vállalatvezetők továbbra is a tapasztalatra, a tanácsokra vagy saját megérzéseikre hallgatnak, látják, hogy a siker érdekében elengedhetetlen befektetniük az adatelemzésbe. A tapasztalat és megérzés, valamint az adatok és elemzések használata egymást nem kizáró tényezők. Az üzleti kihívás pont a kettő megfelelő párosításában rejlik. A vezetők ismerik a megfelelő kérdéseket – most már csak azt kell tudniuk, hogyan nyerjék ki a jó válaszokat az elmúlt két évben használt külső és belső adatforrásaikból” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának vezetője.
A válaszadók elmondása szerint az olyan új üzleti lehetőség felbukkanása volt a leggyakoribb oka egy jelentős döntés meghozatalának, melyet nem hagyhattak figyelmen kívül (az esetek 30%-ában). Egyéb okok voltak még a korábban elhalasztott döntések meghozatala (25%), a stratégiai illeszkedés (18%), az ötletek tesztelése (15%), a külső környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás (9%) és a szabályozás (4%).
Annak ellenére, hogy kényelmes a megérzéseikre hallgatniuk, a vezetők közel kétharmada (63%) szerint az adatok felhasználása megváltoztatta a cégük döntéshozatali folyamatát, és ennek további hatásaira is számítanak. A három legfőbb terület, ahol a vezetők a döntéshozásban változtatni igyekeznek: a döntéshozási folyamatban résztvevő emberek száma, a speciális és kiterjesztett analitika és adatelemzés szélesebb körű használata, és olyan, kifejezetten adatfeldolgozással foglalkozó csapatok alkalmazása, melyek a stratégiai döntésekhez szükséges információt szolgáltatják.
„A nagy döntések profitabilitásra gyakorolt hatásai sokszor dollármilliárdokban fejezhetők ki, ezért nagy a kockázat. Ráadásul a döntéshozatal kiszámíthatatlan, gyakorisága nem előrejelezhető, így a vállalatok próbálják gyorsítani és finomhangolni ezt a folyamatot. A jobb döntéshozáshoz elengedhetetlen a legújabb hozzáférhető adatok és elemzési módszerek használata, valamint a felelősség meghatározása és a döntéshozatali folyamat alapjainak lefektetése”- emelte ki Osztovits Ádám.
A kutatási eredmények az adatok és analitika kiegyensúlyozott használatát támasztják alá a versenyelőny elérését szolgáló gyors és pontos döntések meghozatala érdekében:
- Az érintettek számára közvetített értékek feltérképezése a vállalat jövőjére legnagyobb hatást gyakorló döntések azonosításával
- A stratégiai alternatívák üzleti hatáshoz rendelése a megatrendek, iparági trendek, stratégiai alternatívák az üzleti és működési modellre gyakorolt hatását szimulálva
- Érték és eredmény tükrében vizsgálódni a várható javulás számosításával olyan mutatók segítségével, melyek a döntéshozás fejlesztésére alkalmazhatóak
- Strukturált tesztelés-tanulási megközelítés alkalmazása a szervezetben, folyamatban, technológiában, kultúrában történt változások meghatározásával, melyek a döntéshozás javításához szükségesek
