Mire számít Oroszország az új amerikai kormánytól?

Lavrov az online eseményen Moszkva nyugtalanságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szerinte az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt a nemzetközi biztonság aláásására törekszik. Kifogásolta, hogy ezek az országok az ENSZ keretein kívül "exkluzív mechanizmusokat, a hasonlóan gondolkodók csoportjait" hozzák létre, amelyek döntéseit megpróbálják rákényszeríteni az nemzetközi közösség egészére.
   
Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett, hogy Joe Biden megválasztott amerikai elnök kormányzata megállapodásokra fog törekedni Oroszországgal és Kínával azokon a területeken, ahol ez érdekében áll majd, és ahol nem tudja megkerülni a párbeszédet.
   
"Az az érzésem, hogy orosz viszonylatban a modor talán kissé udvariasabbá válik. De a politika lényege aligha változik meg" - fogalmazott Lavrov. Mint mondta arra számít, hogy Biden egy szakemberekből és nem "propagandistákból" álló kormányt fog összeállítani, tagjaival remélhetőleg együtt lehet majd működni a fegyverzetellenőrzés kérdéseiben. Hozzátette, hogy a dominanciára való törekvés változatlan marad Washingtonban.
   
"Meglátjuk, nem táplálunk illúziókat" - jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai kormányzat felül kívánja vizsgálni Donald Trump elnöknek azt a döntését, hogy az Egyesült Államok hátat fordít olyan nemzetközi fórumoknak, mint az Egészségügyi Világszervezet, az UNESCO és az ENSZ emberi jogi bizottsága.
   
Trump elnöknek a közösségi médiából való kitiltásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az amerikai informatikai vállalatok vezetői semmibe veszik hazájuk alkotmányát. "A sokszínűség iránti tolerancia olyan tulajdonság, amelyet a Nyugat nagyon gyorsan el fog veszíteni. Az információhoz való hozzáférés elvét egyszerűen eltiporták" - mondta.
   
Lavrov szerint Nyugaton szolgáltatásának betiltásával fenyegették meg az orosz Pavel Durov alapította Telegram platformot. Kifejezte meggyőződését, hogy az államnak felelnie kell a vállalatok tevékenységéért, köztük azokéért, amelyek közösségi hálózatokat működtetnek, és politikájukat összhangba kell hoznia a jogrenddel. "Nevetségesnek" és "gyerekesnek" nevezte az állítást, miszerint a Google-t, a Facebook-ot és YouTube-ot, meg a hasonló óriásvállalatokat nem terhel felelősség.
   
A külügyminiszter felszólította a Nyugatot, hogy az ENSZ égisze alatt kezdjen konstruktív tárgyalásokba.
   
Lavrov más témákra kitérve azzal vádolta meg Londont, hogy kettős mércét alkalmaz a Krím félsziget hovatartozásának ügyében. Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia a Falkland-(Malvín-szigetek ügyében "nagyon keményen" állt ki a terület lakosságának önrendelkezési joga mellett. A brit szigetektől 13 ezerkilométerre található, Argentína által vitatott hovatartozású szigetcsoportért 1982-ben vívott háború brit győzelemmel zárult.
   
Az orosz tárcavezető meglátása szerint Ukrajnában a neonácik nemcsak fáklyás felvonulásokat szerveznek, de valós befolyásuk van a hivatalos politikára. Azt mondta, a minszki megállapodások végrehajtásának ügyében azért nincs haladás, mert Berlin és Párizs nem képes befolyást gyakorolni Kijevre.
   
Lavrov kijelentette, hogy az orosz-kínai hadgyakorlatok nem irányulnak más országok, köztük Japán ellen, céljuk a két ország harckészültségének javítása. A miniszter fenyegetésnek nevezte annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszereket, valamint szárazföldi állomásoztatású kis és közepes távolságú rakétákat telepítsen Japánba és Dél-Koreába.
   
Leszögezte, hogy Oroszország nem szándékozik "kikergetni" az amerikai katonákat Szíriából, és nem kíván harcolni ellenük, de párbeszédet folytat Washingtonnal a betartandó szabályokról, egyebek között arról, hogy megengedhetetlen az erő alkalmazása a szíriai állam objektumai ellen. Felhívta Izraelt, hogy bizonyítékkal támassza alá, ha szíriai területről fenyegetve érzi magát, és kifejezte Moszkva készségét arra, hogy intézkedjen a veszélyforrás megszűntetése érdekében.
   
Hozzátette, hogy Oroszország síkraszáll a Libanonról rendelkező ENSZ BT-határozatok betartása mellett és kemény hangnemben tárgyal Izraellel, amely libaboni objektumokra mérendő csapásokra használja fel a szíriai légteret.