Mit hoz magával a radikalizáció? - Konferenciát rendezett a Migrációkutató Intézet

A kétnapos rendezvény szerdai megnyitóján Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet vezetője azt mondta, Magyarország még kevésbé érintett az erőszakos radikalizációban, mint más nyugat-európai társadalmak. Ez a többi között földrajzi elhelyezkedéséből, kultúrájából, népességi összetételéből adódott. Ahhoz viszont, hogy ezt a "versenyelőnyt" megtartsuk, többet kell dolgozni, tanulni kell más országok hibájából. Ehhez kulcsfontosságúak a mostanihoz hasonló konferenciák, együttműködések.    

Felhívta a figyelmet arra, hogy a radikalizációnak, s annak erőszakos formájának is "kaméleon természete" van. Befolyásolja az adott térség, ország történelmi háttere, társadalmi helyzete és összetétele. Korábban Európában megfigyelhető volt a szélsőjobboldali, de a szélsőbaloldali radikalizmus is. Az utóbbi időben viszont az EU területén is felerősödött az iszlamista radikalizáció.
    

A Migrációkutató Intézet vezetője fontosnak nevezte, hogy figyeljünk a migráció természetére, az elmúlt egy-két évben Európában történt eseményekre.
    

Felidézte, korábban soha nem tapasztalt migrációs hullám érte el Európát, amit a szervezetrendszer nem tudott megfelelően kezelni. Voltak, akik fundamentalista szándékkal érkeztek, ők már korábban radikalizálódtak. A radikalizáció megelőzésének jelentőségét hangsúlyozva azt mondta, hogy azokra is figyelni kell, akik semleges vagy akár jó szándékkal érkeztek a migrációs hullámmal Európába. Mivel az uniós szervezetrendszer nem volt felkészülve ekkora tömegre, ezek között az emberek között rendkívüli mértékű frusztráció alakult ki, amely a radikalizáció egy kiindulópontja. A radikalizáció egyik végpontja pedig a terrorizmus.
    

Resperger István, az NKE Nemzetbiztonsági Intézetének vezetője utalt arra, hogy a Migrációkutató Intézettel való szakmai együttműködésük keretében az előző közös konferenciájukon a demokrácia, a demográfia és a migráció, valamint a terrorizmus problémájával foglalkoztak.
    

A mostani kétnapos rendezvényükön a radikalizáció megelőzéséről, visszaszorításáról tanácskoznak a szakemberek. Az első napon az NKE és a Migrációkutató Intézet szakemberei mellett a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ és a szakszolgálatok képviselői, majd csütörtökön holland, dán, svéd és cseh szakemberek is megosztják a résztvevőkkel tapasztalataikat.
    

A témákat folytatva jövőre is két konferenciát szerveznek - tette hozzá Resperger István.
    Szólt arról is, hogy a radikalizáció megelőzése és visszaszorítása érdekében az Európai Unió képzést is szervezett, amelyen Magyarországról tizenöten vettek részt, köztük a nemzetbiztonsági szolgálatok, a honvédelmi és a rendvédelmi szervek, a terrorelhárítás és civil szervezetek képviselői. Ezt az uniós tananyagot pedig Magyarországra nézve aktualizálják és az NKE lesz ennek az oktatója, továbbvivője - tette hozzá.
    

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: néhány éve még azt gondoltuk, hogy Európa a "béke szigete". Az elmúlt időszakban viszont Európa-szerte is egyre többen csatlakoztak a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez. Olyan fiatalok, akik az itteni társadalmakban szocializálódtak és tanultak. Az erősödő radikalizáció jelenségére pedig - mint megjegyezte - Magyarország sem "immunis".
    

Kiemelte, hogy a radikalizáció és a terrorizmus nem ismer határokat, ezért a helyi, nemzeti szinten való gondolkodás mellett fontos az európai szintű együttműködés. A szakmai tudás, a tapasztalatok cseréje, a szakemberek képzése, s mindezek finanszírozásában is szerepe van az Európai Uniónak - tette hozzá, megjegyezve, hogy az unió határain túl is, a többi között az ENSZ-szel, az EBESZ-szel is együttműködnek az erőszakos radikalizáció megfékezése érdekében.
    

Zupkó Gábor kifejtette, hogy a radikalizáció és a terrorizmushoz vezető radikalizáció visszaszorítása érdekében több lépést tett már az Európai Bizottság. Példaként emelte ki, hogy az oktatás, a szakemberképzés fejlesztése érdekében egy európai kiválósági központot is létrehoztak, amely uniós hálózat már több mint kétezer tagot számlál.
    

Felidézte továbbá, hogy az Európai Bizottság a terrorizmushoz vezető erőszakos radikalizáció megelőzése érdekében egy komplex dokumentumot is kidolgozott. Ennek része az online terrorista propaganda, a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, a börtönökben való radikalizálódás megelőzőse, továbbá a társadalom médiaműveltségének erősítése, az európai értékek megőrzése, s mindemellett a társadalmi befogadás és az interkulturális értékek támogatása is.
    

Zupkó Gábor hangsúlyozta, hogy a radikalizáció szempontjából a legérzékenyebb csoport az ifjúság. Emiatt kiemelten fontosnak nevezte, hogy a fiataloknak legyen életcéljuk, legyen helyük az oktatásban és a munkaerőpiacon, s találják meg a helyüket a társadalomban.