Mitől száguld a kínai gazdaság? - részletek

A kínai országos statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a GDP (bruttó hazai termék) tavaly elérte a 33,54 ezer milliárd jüant (4,91 ezer milliárd dollár). Ma Csian-tang (Ma Jiantang) a hivatal igazgatója tájékoztatóján elmondta, 2009 negyedik negyedévében - éves összehasonlításban - a növekedés 10,7 százalékos volt. Az első negyedévet Kína 6,2, a másodikat 7,9 és a harmadikat 9,1 százalékos növekedéssel zárta. Hozzátette, a tavalyi a kínai gazdaság legnehezebb éve volt az új évszázadban.

A kormány erőfeszítéseinek következtében azonban megkezdődött az átfogó felépülés. Külföldi elemzők szerint a kínai gazdaság idén éves szinten közel 9,5 százalékkal bővülhet. Ez elegendő lehet ahhoz, hogy Japánt maga mögé utasítva a világ második legnagyobb gazdaságává lépjen elő. A fogyasztást ösztönző intézkedések hatására a kínai kiskereskedelmi eladások értéke 2009-ben - az inflációval korrigált árakon számítva - 16,9 százalékkal nőtt - hangzott el.

Az emelkedés üteme 2,1 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi eladások elérték a 12,53 ezer milliárd jüant (1,84 ezer milliárd dollár). Az autóeladások tavaly 46,15 százalékkal nőttek, 13 millió 640 ezer darab gépkocsit értékesítettek, amivel Kína megszerezte az első helyet a világban. A fogyasztói árindex (CPI) Kínában tavaly decemberben 1,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest - tájékoztatott a hivatal.

A szám erős növekedést mutat novemberhez képest, amikor is - kilenc hónapos csökkenés után - 0,6 százalékos emelkedést mértek. A termelési árindex (PPI) a tavalyi év utolsó hónapjában 1,7 százalékkal nőtt, 2008 decembere óta ez volt az első emelkedés. Az éves adat 5,4 százalékos mérséklődést mutat. "A CPI növekedése azt igazolja, hogy sikerült megszabadulnunk a defláció veszélyétől, ami komoly aggodalmat jelentett számunkra tavaly" - mondta az adatok ismertetésekor Ma Csien-tang (Ma Jiantang) a hivatal igazgatója.

A pozitív CPI a növekvő belső fogyasztás és a gazdaság fokozatos felépülésének eredménye - jelentette ki Hsziong Peng (Xiong Peng) a kínai Bank of Communications elemzője a Hszinhua hírügynökségnek. 2009 utolsó hónapjában az élelmiszerárak, amelyek mintegy egyharmadát alkotják a CPI-nek, 5,3 százalékkal nőttek, míg a háztartási kiadások emelkedése 1,5 százalék volt. "Amennyiben a kormány makrogazdasági politikájának végrehajtása rendben zajlik, 2010-ben a gabonaárak mérsékelt emelkedésére lehet számítani" - mondta a statisztikai hivatal vezetője.

Ma Csien-tang szerint a gazdasági növekedés, a gazdaság szerkezetének átalakítása és az inflációs várakozások jobb összehangolásával meg kell akadályozni az árak gyors növekedését. Ebben a kormányra ismét nagy szerep hárul - húzta alá a szakember - mivel nagy az inflációs veszély: a világon tapasztalható pénzügyi folyamatok meghatározó befolyással lesznek a reálgazdaságra.

A kihelyezett banki hitelek összegének nagymértékű emelkedése és a fenyegető infláció miatt a kínai központi bank a tartalékok növelésére ösztönzi a kereskedelmi hitelintézeteket. Az elemző Hsziong szerint a jegybanki alapkamat emelésére a második negyedévig nem kerül sor, de a központi bank az első negyedévben gyakrabban fog a kötelező tartalékráta szabályozásának eszközéhez nyúlni.

Véleménye szerint az éves infláció 2010-ben 3-4 százalék körülire fog emelkedni a 2009. évi 0,7 százalékos negatív értékhez képest. A statisztikai hivatal adatai szerint 2009-ben kiemelkedően magas volt az állóeszköz beruházások értéke Kínában: jelentős források áramlottak az ingatlanfejlesztésekbe, az útépítésekbe és más infrastrukturális beruházásokba.

A teljes állóeszköz beruházás növekedésének mértéke tavaly - a korábbi évhez viszonyítva - meghaladta a 30 százalékot, s több mint 22 ezer milliárd jüan (3,29 ezer milliárd dollár) volt. Az emelkedés üteme 4,6 százalékponttal magasabb volt, mint 2008-ban. A városi állóeszköz beruházások 30,5 százalékkal, míg a vidékiek 27,5 százalékkal nőttek. Ez 4,4, illetve 6 százalékponttal magasabb a 2008-ban mért növekedés arányánál. A mezőgazdaság, a halászat, erdészet területén közel 50 százalékos volt a beruházás mértékének növekedése.

Az iparban 26,8 százalékos emelkedést mértek, míg a harmadik szektorban, a szolgáltatásban 33 százalékos volt az éves növekedés. Kína 2008 novemberében meghirdetett 4 ezer milliárd jüanos (586 milliárd dollár) gazdaságélénkítő csomagjának része volt egy 1.800 milliárd jüan értékű infrastrukturális beruházásokra fordítandó alap, vasutak, autópályák és repülőterek építésének programjával. Szakértők előrejelzése szerint 2010-ben a gazdaságirányítás a beruházások visszafogása, illetve az engedélyek kiadásának megszigorítása mellett a már megkezdett befektetések folytatására, a hatékonyság növelésére helyezi majd a hangsúlyt.