Mondjunk egy nagy összeget, megnyugszik a piac!
EUR/HUF (273,00 – 275,00):
A ma reggeli hírek hallgatása közben a nosztalgia hullámai öntötték el hétfő reggeli kómából épp csak ébredező tudatunkat. Egy gyermekkori emlék éledt újra, a nagyszülői házban a nyári konyha, a szeneskamra és műhely funkcióját betöltő helyiség, és a padlás mindig poros és piszkos Bermuda-háromszögére irányuló szokásos kincskereső expedíciók egyike ötlött fel. Az, amelyiken doboznyi papírpénzt találtunk, majd boldogan sugárzó arccal járultunk a nagymama színe elé: vajon mennyit ér most ez a pár maréknyi egymilliárd milpengő? Lelki szemünk előtt vadiúj bicikli, és garázsnyi méretű legósdobozok lebegtek, de nagymama (fittyet hányva a családi szóhasználati protokollra) csak legyintett, hogy még azt a bizonyos sz-betűs szót se éri az egész.
Ha egyszer majd gyermekünk, vagy unokánk elénk járul, és megkérdezi, hogy vajon mennyit ér(t) a tegnap bejelentett 750 milliárd eurós, angol sajtóban csak egytrillió dollárosként emlegetett Európa-mentőcsomag, akkor biztosan nem fogjuk az sz-betűs szót használni. Mert nem vagyunk olyan lazák, mint a nagymamánk volt. Cinizmusunkat félretéve persze megállapíthatjuk, hogy a Döntéshozók ismét kitettek magukért, sikerült egy Minden Eddiginél Nagyobb Számot mondani és ezzel valamelyest lenyugtatni a kedélyeket, de ettől függetlenül a palacsintában még mindig ugyanaz a töltelék van, csak szórtunk rá porcukrot, jó vastagon. Ettől a drasztikusan növekvő hiány még egy ország államháztartásában sem csökken, ettől még egy ország sem lesz fegyelmezettebb a megszorításokban és a statisztikák publikálásában, és ettől még csak annyiban dőlhetünk hátra, hogy talán nem terjed tovább a görög fertőzés. De az elmúlt hét után talán már ez is nyugtatólag hathat az idegrendszerre.
EUR/USD (1,3000 – 1,3100):
60 milliárd euró mozgósítható pénz, 440 milliárd euró hitelkeret és –garancia. Ha mindezt megfejeljük az IMF által felajánlott 250 milliárd euró hitelkerettel, ami igazából a hitelességet képviseli (na nem mintha bajunk lenne bármely európai országgal, de mégis…), akkor már nagyobbat durran a csomag, mint egy pénzpiaci Karl Mörser. Instant hangulatjavító, zsákos kiszerelésben. A dollár bámulatos gyorsasággal veszítette el múlt héten összeszedett erejét a magára találó euróval szemben, ismét 1,30 feletti szintekre rakétázva. De valahol mélyen azért kolompol egy kis vészcsengő, kitartóan és hosszan. Nem teljesen normális dolog ez… több százaléknyi elmozdulások napról napra? Hónapok, sőt lassan évek óta tartó, kilátástalan(nak tűnő) „és akkor hogyan tovább?” helyzet? Hitelválság megoldása újabb hitelekkel? Milyen kár, hogy a vészmadár imidzs már Roubini sajátja…
