Montenegró is az IMF és a Világbank kasszájához fordult
A nyilatkozók eltérő adatokat közöltek a lehetséges hitelösszegekről. Egyikük szerint az IMF 100-200 millió euró közötti összeget bocsáthat rendelkezésre - Igor Luksic pénzügyminiszter is ekkora összegről beszélt tavaly novemberben, a 2010-es költségvetés elfogadásakor. Egy másik illetékes szerint Montenegrónak ennél sokkal nagyobb, egy harmadik bennfentes szerint kisebb hitelkeretre van szüksége.
"Novemberben 100-120 millió eurós hitelről tárgyaltunk az IMF-fel. Azt gondolom, most is hasonló összegben gondolkodunk" - mondta egy tisztségviselő. Egy másik szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a Világbank is több tízmillió euró hitelt nyújt Montenegrónak, de még folynak a tárgyalások. Közben egy IMF-küldöttség is tárgyal Podgoricában, a delegáció jövő kedden sajtótájékoztatót tart.
Milo Djukanovic montenegrói kormányfő és pénzügyminisztere a múlt héten Washingtonban tárgyalt az IMF és a Világbank illetékeseivel. Egy montenegrói tisztségviselő, aki tagja volt a kormányfői delegációnak, elmondta, hogy a pénzintézeteket továbbra is aggasztja a legnagyobb montenegrói tulajdonú bank, a Prva Banka tulajdonosi szerkezete. A bank legnagyobb részvényese a miniszterelnök bátyja, és a kormányfő maga is kisebbségi tulajdonos a pénzintézetben. A 670 ezer lakosú volt Jugoszláv köztársaság annak idején egyoldalúan vezette be az eurót fizetőeszközként.
Az ország gazdasági teljesítménye tavaly meredeken - 4,3 százalékkal - esett. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) becslése szerint idén 0,4 százalékkal fog nőni. 2006 és 2008 között átlagosan majdnem 9 százalékos volt a növekedés Montenegróban, részben annak köszönhetően, hogy külföldi - zömmel orosz - befektetők serege jelent meg az ingatlanpiacon az ország festői tengerpartján. A Montenegróval szomszédos országok közül Szerbia és Bosznia már kért és kapott hitelt az IMF-től, Koszovó tárgyalt a pénzintézettel, és Albánia sem zárta ki, hogy a jövőben IMF-mentőövre szorul.
