Műholdas adatokkal optimalizálható a mezőgazdasági vízfelhasználás

Napjainkban a Közel-Kelet és Észak-Afrika minden országában komoly problémát jelent a vízhiány, ami leginkább az öntözéses mezőgazdasági termelést állítja kihívás elé. A helyzet várhatóan nem javul, ahogy a klímaváltozással gyakoribbá és tartósabbá válnak a szárazságok, az élelmiszertermelést is veszélyeztetve akár.
 
Az új portálon összesítve lesznek elérhetők a műholdas adatokat és az azokon alapuló elemzések, hogy ezáltal legyen javítható a termelékenység, a vízfelhasználás hatékonysága és általában a mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósága. Mindez elérhető lesz az országok és célzott felhasználók számára.
 
„A vízfelhasználás hatékonyságáról az országok szintjén eddig nem igazán születtek átfogó jelentések, pedig a fenntartható mezőgazdasági termelés ezt megkívánná,” hangsúlyozta Jippe Hoogeveen, a FAO Termőföld és víz osztályának szakértője.
 
„A műholdas képek közel valós idejű információt szolgáltatnak a döntéshozóknak a természeti erőforrások élelmiszertermelésben való felhasználásához, becslésekhez és fejlesztésekhez, hogy a jelenlegi mezőgazdasági termelést eredményesebbé és költséghatékonyabbá lehessen alakítani,” tette hozzá.
 
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az új projektet az évente megrendezett stockholmi Víz Világhéten (augusztus 23-28.) mutatta be.
 
A termelékenységi gyengepontok felmérése
 
A műholdas távérzékelő technológiák forradalmi újítást jelentettek a talaj termelékenységének és a vízfelhasználás hatékonyságának mérése szempontjából, szélesebb földrajzi hatótávolságot és több adatot a rendelkezésünkre bocsátva, miközben sok országban még mindig nehézséget jelent ezen információk feldolgozása.
 
Az adatbázis három földrajzi egységre fókuszál: a kontinentális szárazföld egészére Afrikában és a Közel-Keleten, az országok és fontos vízgyűjtők, továbbá az öntözőhálózat szintjére. A felosztás révén a szakértők ellenőrizni tudják a különböző szinten kapott adatokat és megfelelő ajánlásokat tudnak kidolgozni a talaj termelékenységének és a vízhasználat hatékonyságának javítására és a termelés fenntartható módon történő növelésére.
 
„Az így kapott információ épp azoknak jelent segítséget, akinek a leginkább van szüksége rá. A vízszegény régióban élő gazdákat például SMS üzenetben értesíthetjük, a szakértőknek már ennél kifinomultabb eszközökkel továbbíthatjuk a szükséges adatokat,” mondta Hoogeveen.
 
A Hollandia támogatásával megvalósuló négyéves projekt révén, amit a FAO többek között az UNESCO Vízügyi oktatási intézetével közösen irányít, várhatóan októberben válik elérhető az adatbázis.
 
Növekvő vízszomj
 
Globálisan szemlélve a számokat, az elmúlt száz évben a vízhasználat mértéke a népességszám-növekedés ütemének kétszeresével nőtt, emelve azon térségek számát, ahol a vízellátási kapacitások ezzel elérték a maximumukat.
 
Napjainkban a mezőgazdaság a teljes édesvíz-felhasználás 70 százalékára tart igényt, egyes fejlődő országokban ez az arány akár 95 százalék is lehet.
 
Az egyre nyomasztóbb vízhiány és a verseny a vízért mint természeti erőforrásért a jövőben kihívást jelent az élelmiszerellátás és a szegénység csökkentésének szempontjaiból is, főleg az elmaradottabb, vidéki térségekben. Egyre több, a félszáraz térségekben élő szegény számára a vízhez való hozzáférés (mezőgazdasági és saját szükségleteik miatt) hasonló súllyal bír mint az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés.
 
2025-re várhatóan 1,8 milliárd ember él majd abszolút vízhiánnyal küzdő térségekben és a világ teljes népességének két-harmada számára mutat kritikus értéket ez a mutató.
 
Előre tekintés és a fenntartható fejlődési célok
 
A Vízhét folyamán a FAO több regionális vízkezelési projektjét is bemutatja.  Két kezdeményezése az új fenntartható fejlődési célokhoz (Sustainable Development Goals) kapcsolódik, a világ vízkészleteihez kapcsolódó hat célkitűzés teljesülését nyomon követve.
 
„A vízhasználat eredményesebbé tétele szorosan kapcsolódik az új célkitűzésekhez, ami nem csupán a vízhiányos térségekben kritikus fontosságú, de világszinten is,” emelte ki a FAO vezető szakértője Jean-Marc Faurès.