Munkaerőhiány lépett fel? Ezekkel a tippekkel túlélhetsz!

Az egyik budapesti kerületben felháborodott polgárok hívták a Magyar Posta központját, mivel a területileg illetékes postahivatalban már félre volt téve a telefon a kézbesítés hiányára panaszkodók tömegei miatt. Ebben a régióban már kéthetente viszi ki a posta a küldeményeket, és nem is titkolták a telefonban, hogy az ok a munkaerőhiány. Mit tehetnek ebben a helyzetben a hazai cégek? A megoldásról egy vezető munkaerő kölcsönző cég vezetője keresi a választ:

1.       A legkézenfekvőbb megoldás: béremelés

Ez a megoldás egyéni cég szinten ugyan kezelheti a problémákat, és számos nagyvállalat és KKV is nyitottabban viszonyul hozzá, mint egy éve. Makrogazdasági szinten azonban nem jelent előrelépést, hiszen az a munkaerő, akit az egyik cég átcsábít egy másiktól, azt a másik hiányként fogja megélni. Ez tehát a cégek és szakmák közötti mozgásokat támogatja, de a problémát nem oldja meg, hacsak nem a magasabb bérszint alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező országokból is becsábít munkaerőt.

2.       A kiválasztási módszertan fejlesztése

A hiány magasabb fluktuációval is együtt jár, mert könnyebb elcsábítani már kis jövedelem különbség mellett is a munkavállalókat. Kutatások szerint azonban egy erős vállalati kultúrával rendelkező, a munkavállalóival jól bánó, azokhoz lojális cégnél gyakran magasabb bérajánlat esetén sem mennek el a dolgozók, mert jól érzik magukat, és a kockázat nem feltétlenül éri meg nekik. Ha a vállalatok olyan kiválasztási rendszereket működtetnek, amelyek jobban felmérik, hogy az adott munkavállaló nem csak kompetenciákban, hanem személyiségben, motivációs rendszerében is jobban illeszkedik a vállalati kultúrába, akkor lehet csökkenteni a fluktuációt.  Csákvári Róbert, az egyik vezető munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó cég, a Work Force ügyvezetője ezért már azt javasolja partnereinek, hogy a toborzási folyamat elején cége munkatársai ne csak a HR-es kollegákkal egyeztessenek, hanem a termelés-gyártás területén is legyenek aktívak, művezetői, műszakvezetői és akár munkatársi szinten is bevonódjanak a vállalat életébe. Így sokkal nagyobb lesz az esélye, hogy az adott miliőbe illeszkedő munkatársakat is találjanak.

3.       A „social toborzás” előtérbe kerülése

Megfigyelhető, hogy egy adott régióban a munkavállalók nagyon jól tudják, melyik munkaadó bánik jól munkatársaival, így ezekhez alacsonyabb vagy hasonló bérért semmiképpen, de gyakran magasabb bérért sem hajlandók elmenni, sőt, már az álláshirdetésre sem jelentkeznek. Az is érdekes, hogy gyakran családtagok, kisebb baráti társaságok együtt mozdulnak meg. Míg az ArvaliCom egy korábbi, 2015-as Facebook-kutatása szerint a munkavállalók nem igazán használják álláskeresésre a Facebook-ot, a több mint 700 megkérdezett mindössze 4,55%-a használja leginkább erre, addig ez a helyzet mára megváltozott. Csákvári Róbert szerint a Facebook-on ma már nagyon jól megcélozható a fizikai munkavállaló réteg, gyors és interaktív a kapcsolatfelvétel. Ehhez persze az is szükséges, hogy a cégnél azonnal kezeljék a beérkező igényeket, érdeklődéseket. Az egyik legnagyobb követői tábort felépítő Work Force-nál már havi több tucat érdeklődő érkezik a Facebook-ról, és ez a szám folyamatosan nő. „A munkaerőkölcsönzésben is a folyamatos szakmai innováció mellett kommunikációs és üzletszervezési innovációkra is szükség van a sikerhez”, véli Csákvári Róbert. A social toborzás azonban csak akkor segít, ha a munkáltatói márka pozitív és erős.

4.       Munkáltatói márkaépítés

Az utóbbi években egyre több szó esett erről a területről. Egy erős márka több és jobb minőségű munkavállalót képes bevonzani, azaz a kiválasztást is támogatja, illetve hozzájárul a munkaerő megtartásához. Nemzetgazdasági szinten mindez nem feltétlenül segít az alap probléma megoldásában, de közérzet javító szerepe nem elhanyagolható. A magasabb bérszint és a pozitív vállalati kultúra azonban egy idő után hazavonzhatja a külföldi munkavállalók egy részét, vagy az alacsonyabb bérszintű országokból erősítheti a munkaerő beáramlását. Ez már makroszinten is segíthet a munkaerőpiaci gondokon.

5.       A kereslet és kínálat földrajzi kiegyenlítése

Míg korábban Magyarországot munkaerőpiac mobilitás szempontjából rugalmatlan országnak tartották, addig mára ez a helyzet változóban. A Work Force egy korábbi kutatása szerint a már kölcsönzött munkaerők több mint 60%-a hajlandó költözni egy jobb munkahely érdekében. A Mc Donald’s a napokban jelentette be, hogy bizonyos területen szállást is biztosít dolgozóinak. A Work Force pedig mobil szállást létesített Oroszlányban, amely átlagban mintegy 90%-os kihasználtság mellett működik. A mobilabb munkavállalás jelentős mértékben segíthet a jövőben a hiány csökkentésében, ebben akár az állam is szerepet vállalhatna.

Csákvári Róbert szerint az elmondottakból az következik, hogy egy munkaerő kölcsönzőnek ma nem csak a kiválasztási módszereit kell megújítania meg, hanem a munkába állást, a beilleszkedést és a munkaerő megtartását is kell támogatnia a fenti módszerekkel. A Work Force például a mobilszállás és a közösségi toborzás mellett munkáltatói márkaépítési támogatást is nyújt partnereinek.