Kinek jár munkanélküli segély 2021-ben?

Álláskeresési ellátásban csak álláskereső részesülhet. Az álláskereső a munkaviszonyba töltött időtartam, az egyéni, illetőleg társas vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alatti járulékfizetési kötelezettségével szerezhet jogosultságot az álláskeresési járadékra. Az ellátás megállapítása a kérelem beadásával kezdődik. Az uniós munkavállalók (az EU/EGT tagállami munkaviszonnyal rendelkező álláskereső) esetében is a kérelem beadásával kezdődik az eljárás. Amennyiben az ügyfél valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy álláskeresési ellátást - álláskeresési járadékot vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyt - állapítanak meg a részére.

Ki tekinthető álláskeresőnek?

Álláskeresőnek a definíció szerint az a személy tekinthető, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart.

Az ügyfélnek a fent felsorolt összes feltételnek egyidejűleg kell megfelelnie. Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, az ügyfél nem minősül álláskeresőnek. Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki - álláskereső - munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani - az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezzen.

Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve ez utóbbi esetben, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Milyen adatokat kell megadni az álláskeresési támogatás igénylésekor?

A kérelem benyújtását megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idők, az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért járulékalapok, tartási kötelezettségek, bankszámla adatok, adóazonosító jel.

Milyen iratokra van szükség a munkanélküli segély igényléséhez?

- „Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához” [34/2009.(XII.30.) SZMM rendelet]

- tartozásigazolás [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 78. § (1)-(2) bekezdése]

- egyszerűsített munkaszerződés

- OEP igazolvány

- munkáltatói igazolás munkaviszony megszűnése esetén

- munkáltatói igazolás társadalombiztosítási kötelezettségek levonásáról és befizetéséről [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 47. § (3) bekezdése]

- jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához [217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet (Ebtv. vhr.) 37/A. § (1) bekezdése]

- egyéb olyan dokumentum, amely hitelt érdemlően bizonyítja a jogviszony fennállását

- NAV igazolás egyéni és társas vállalkozók részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

Mitől függ a munkanélküli segély/álláskeresési támogatás összege? Hogyan számítják ki?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapjahavi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért 2021-ben, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 26. § (1) és (3)-(4) bekezdése] számított összeg 60%-a.