Nagy horderejű bejelentés várható a gravitációs hullámok kutatásáról
A gravitációs hullámok kutatásának fejleményeiről az amerikai National Science Foundation, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech), a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) Tudományos Együttműködés tagjai számolnak be közép-európai idő szerint csütörtök délután.
A világsajtóban már a sajtótájékoztató híre is nagy érdeklődést váltott ki, különösen azután, hogy januárban Lawrence Krauss amerikai elméleti fizikus - aki nem vesz részt a kutatásban - a Twitteren azt írta, úgy tudja, közvetlen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre a gravitációs hullámok létezéséről, az erről szóló tanulmány átesett a bírálaton. Einstein általános relativitáselméletében előrevetítette, hogy amikor nagy objektumok, például fekete lyukak vagy összeomlott csillagok ütköznek, gyorsulnak az űrben, akkor hullámfodrok áramlanak kifelé a térben és az időben: ezeket a hullámokat nevezik gravitációs hullámoknak.
A gravitációs hullámok létezését Albert Einstein 1916-ban jósolta meg, ám közvetlenül kimutatni még nem sikerült senkinek. Felfedezésük révén megfigyelhetővé válnának eddig megfigyelhetetlen jelenségek, például két fekete lyuk összeolvadása. Tudósok évtizedek óta keresik a gravitációs hullámokat, de eddig csak közvetett bizonyítékot találtak. A hullámokat rendkívül nehéz kimutatni, mert a tér fodrozódása rendkívül kicsi. A LIGO-val, amelyet egyre kifinomultabbá tesznek, direkt bizonyítékokat keresnek az Egyesült Államokban. A LIGO két egyforma detektorból áll, amelyeket a Caltech és az MIT épített abból a célból, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A detektorok közül az egyik a Louisiana állambeli Livingstonban, a másik a Washington állambeli Hanfordban van. Az adatokat nemzetközi összefogásban értékelik, az együttműködésben magyar csoport is részt vesz.
