Nagy ugrás előtt a hazai infláció - elemzők
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy a fogyasztói árak 2011-ben átlagosan 3,9 százalékkal emelkedtek, decemberben 4,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010 decemberében és 0,2 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest. A tavalyi éves infláció 1,0 százalékponttal volt alacsonyabb a 2010-esnél.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kifejtette, az inflációs adat megfelel az általuk vártnak, 4,1 százalékot vetítettek elő decemberre. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta, a decemberi adat a várakozásoknál enyhén alacsonyabb.
Németh Dávid, az ING Bank elemzője is a várakozásaiknak megfelelően mondta az adatot. Az élelmiszerárak az infláció szempontjából jól alakultak, áruk a jó termésnek köszönhetően lefelé megy, illetve nem fog durván emelkedni, aminek pozitív hatása volt a feldolgozott élelmiszerek árára is. Németh Dávid úgy vélte, nagy trendváltozás nincs. Az infláció főbb komponensei alacsony szinten vannak, például a tartós fogyasztási cikkek, ruházati termékek ára.
Árokszállási Zoltán aláhúzta, decemberi részletek már nem pontosan egyeznek az általuk várttal. Az élelmiszerárak emelkedése a vártnál alacsonyabb volt, míg az alkohol és dohányáruk árának emelkedése a vártnál magasabb lett. A két hatás nagyjából kioltotta egymást, így alakult az előrejelzésnek megfelelő 4,1 százalékos a összefoglaló adat adat.
Suppan Gergely elmondta, az előző hónaphoz képest a legnagyobb mértékben, 1,3 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a jövedéki adóemelés hatására. A többi termék és szolgáltatás ára az átlagnak megfelelően, illetve az alatt nőtt. Ugyanakkor kisebb meglepetést okozott, hogy az élelmiszerárak csupán 0,2 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. Úgy vélte, az adatokban minimális mértékben megjelenhetett a forintgyengülés hatása, amit a tartós cikkek 0,2 százalékos havi drágulása tükröz, miközben messze elmarad a forintgyengülés mértékétől. Hozzátette: a gyengülés később még megjelenhet az árakban.
Suppan Gergely szerint a 12 havi fogyasztói árindex mérséklődését az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti magas bázisa, illetve a havi szinten megfigyelt kisebb árcsökkenése segítette. Árokszállási Zoltán szerint a maginfláció 3,3 százalékra történő növekedése a novemberi 3,1 százalékról nyugtalanságra is okot adhat. Úgy vélte, a jegybanknak most alapvetően nem az inflációs folyamatokkal, hanem a kockázati megítéléssel fog foglalkozni. Ebből adóan a következő két hónapban kamatot emelhet, s így a jelenlegi 7 százalékról 8 százalékra nőhet az alapkamat. Az Erste elemzője az infláció alakulásáról kifejtette: az év eleji áfa-emelés és forint gyengülése miatt várható elsősorban, hogy az éves index januárban bőven 5 százalék fölötti lesz. Az elemző akár 5,5 százalékot is elképzelhetőnek tart.
Megjegyezte: az év további részében az árszínvonal emelkedése mérséklődhet. A folyamatot erősítheti az is, ha sikeresen zárulnak az IMF- és uniós tárgyalások. Ekkor a forint erősödhet, ami támogathatja az infláció csökkenését. Árokszállási Zoltán szerint így 2013-ban akár a jegybanki által megcélzott 3 százalék körülire, illetve alá is csökkenhet az infláció. A TakarékBank elemzője szintén úgy vélte, hogy az év eleji áfa-emelésből eredő inflációs nyomás feltehetően nem "kerül teljesen át a fogyasztói árindexbe". Kifejtette, 2012 elején 5,2 százalékra ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így az átlagos infláció 4,8 százalék lehet 2012-ben. Ugyanakkor a forint gyengülése jelentős felfelé mutató kockázatot jelent.
Suppan Gergely szerint az idén a háztartási energiaárak 4,2 százalékkal nőhetnek, ám ez az arány már tartalmazza az áfa-emelés hatását is. A dohánytermékeknél az előrehozott jövedéki adóemelések miatt gyorsabb áremelkedés várható. Megjegyezte, a felfelé mutató kockázatokat az idén újra visszaeső fogyasztás mérsékelheti. Suppan Gergely szerint az adóemelések hatásainak kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél. Ennek ellenére azonban a Magyar Nemzeti Bank további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt. Így alapesetben arra számít, hogy januárban 7,5 százalékra emelkedik az alapkamat, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, illetve a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat.
Suppan Gergely úgy vélte, mindezek mellett az MNB-nek azt is figyelemmel kell követnie, hogy adóemelések esetleges másodkörös hatásai megjelennek-e az várakozások alakulásában. Kedvező esetben az év közepétől lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat veheti kezdetét, így az év végére 6,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat. Hasonlóan nyilatkozott Németh Dávid is, aki szerint januártól az áfa és a további jövedéki adóemelések felfelé viszik az inflációt és 5 százalék felett is járhat majd az év/év inflációs index az év folyamán. (MTI)
