Nagy változások a hazai IT piacon

A friss felmérés szerint a cégek kevéssel több mint 28%-a 2-4 évente, közel 34% 4-8 évente hajt végre jelentős IT eszközpark frissítést, míg 23,1% ad hoc módon, ahogy éppen szükség van rá. A tavalyi adatokhoz képest sokkal kisebb az ad hoc módon történő frissítés aránya.
2016 – ugrásszerű fejlődés várható
 
A megkérdezett KKV-k a korábbiaknál nagyobb hajlandóságot mutatnak az IT-beruházások növelésére. Míg 2014-ben a megkérdezett vállalatok közel 80 %-a vélte úgy, hogy 2015-ben IT beruházásaik stagnálni, közel 17 %-uk szerint kis mértékben növekedni fog, és csak 2,5 % tervezett jelentős bővítést, addig 2016-ra ezek a számok jelentős változást mutatnak: már csak közel 60% válaszolta, hogy stagnálni fog, kevéssel több mint 28% kismértékű, de már 7,4% jelentős mértékű növelést tervez.

A 2016-os IT befektetések összegét a megkérdezettek közel 54%-a 2 M Ft alatt tervezi, míg tavaly ez az arány közel 85% volt, a többiek ennél nagyobb összegben gondolkoztak és gondolkoznak. A nagyvállalatok 12%-a azonban 50 M feletti beruházásban gondolkozik. A tavaly évhez hasonlóan idén is leginkább szintén hardver és szerver fejlesztést akarnak, bár úgy tűnik, a nagyvállalatoknál jóval nagyobb arányú a hardver, a hálózat és a mobil fejlesztés terve.
 
A Rentaserver tavaly két mutatót is megalkotott, ezek közül egyik a „Rentaserver IT Beruházási Barométer”, amely az IT beruházások stagnálásának/csökkenésének, illetve növelésének egymáshoz viszonyított arányát vizsgálja. Ez a tavalyi évben 0,25 volt, vagyis négyszer annyi cég tervezett idénre stagnálást/csökkentést, mint növelést. (Ha az IT Beruházási Barométer magasabb, mint 1, akkor beszélhetünk arról, hogy nagyobb a növelés, mint a stagnálás/csökkentés). Idén ez az érték 0,55, ez azt mutatja, hogy már csak kb. kétszer annyi cég tervezi szinten tartani vagy csökkenteni beruházásait, mint amennyi növelni. A kutatást végző, IT eszközök bérbeadására szakosodott Rentaserver Kft. ügyvezetője, Székely Balázs szerint nem meglepetés a piac bővülése, és ha a jelentősebb piaci szereplők rájönnek, hogy szoftvert is lehet már ily módon finanszírozni, az további bővülést eredményezhet.  „E mellett egyre képzettebb a magyar vállalkozói szféra is, míg korábban beruházás- és tulajdon orientált volt az üzleti gondolkodás, addig mára a marketing, a kutatások, a fejlesztések, a képzések és az emberi erőforrások szerepe értékelődött fel. Jobban megtérülnek, mintha IT eszközben kötné le a tőkét a vállalkozás, így inkább ebbe fektetnek a dinamikus cégek”, véli Székely Balázs.
 
Kevesebb készpénz, több bérlet
 
Tavaly – jövőbeli finanszírozási eszközként – leginkább készpénzben (80%) és EU támogatásokban (31,7%) gondolkoztak, a tartósbérlet/operatív lízing mindössze 7,5%-os arány tett ki. Most a készpénz jelentős visszaszorulása (66,9%), ám az EU támogatás (39,7%) és bérlet (14%) előtérbe helyezése látható. A másik mutatószám, amelyet a Rentaserver a tartósbérleti piac hazai alakulásának vizsgálatára alkotott meg, a „Rentaserver IT Finanszírozási Index”, amely a tartós bérlet és saját készpénzállomány finanszírozási formák egymáshoz viszonyított arányát vizsgálja. A 2014-es tényleges arányszám a tavalyi kutatási eredmények alapján 0,028 volt, míg az akkor 2015-re tervezett arányszám 0,093-as értéket mutatott. A mostani mérések alapján a 2015-ös tényleges arányszám a tervezettel alig elmaradóan 0,081 lett, azaz a vállalatok nagyon pontosan követték terveiket. A 2016-os irányérték pedig 0,209, vagyis szemmel látható a tartós bérlet további térhódítása a saját készpénzállománnyal szemben.
 
A Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és partnervállalatai több mint három év alatt már 5 milliárd Ft kihelyezésével támogatták mintegy 500 KKV fejlesztési elképzeléseit. Gyöngyösi László ügyvezető a kutatási tendenciákat ezen ügyletek lebonyolítása során is érzékeli. „A bérlet ugrásszerű előretörése racionális folyamat eredménye. A vállalatok levetkőzik régi beidegződéseiket, és új szemlélettel fejlesztik üzletüket, főleg akkor, amikor bizonytalanok az EU-támogatások, de látszik, hogy már akkor is nő az érdeklődés a bérleti megoldások iránt, amikor pozitív hírek jönnek ki az EU-s pályázatokról. Kedvelt az a bérleti konstrukció, amellyel az EU-támogatás elnyeréséig használhatóvá, üzembe helyezhetővé lehet tenni az IT rendszert. Ilyenkor a pályázati összeg megérkezésekor – bizonyos pályázatok esetén – a bérlet lezárható, és a rendszer a pályázati pénzből megvásárolható”.