Nagyszerű lenne a népszavazás eredménye?

A miniszterelnök kifejtette: az EU-csatlakozásról szóló népszavazáskor 3 millió 56 ezer ember szavazott a belépés mellett, most pedig 3 millió 204 ezernél állnak a nem szavazatok, és nem ismert még a határon túli magyarok szavazatainak nagy része.
   
Mintegy 15 százalékkal többen vettek részt most, mint a legutóbbi európai parlamenti választáson - tette hozzá Orbán Viktor, úgy értékelve: "a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is".
   
Az ünneplés után két dolgot kell tenni, hogy érvényt szerezhessenek az emberek akaratának - folytatta. Először közjogi érvénnyel kell felruházni az emberek döntését, ezért a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot terjeszt a parlament elé; "az emberek ma kinyilvánított akaratát meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is" - jelentette be Orbán Viktor.
    

A másik sürgető dolognak azt nevezte, hogy a vasárnapi döntésnek Brüsszelben is érvényt szerezzenek.
   
A kérdés egyszerű, megteheti-e Brüsszel, az európai államok demokratikus közössége, hogy rákényszeríti az akaratát egy olyan tagállamra, ahol azt a résztvevők több mint 90 százaléka ellenzi - fogalmazott. A kormányfő azt ígérte, mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg.
   
Orbán Viktor a Bálna Budapest épületében - a kormánypártok vezetőinek és európai parlamenti képviselőinek társaságában - tett néhány perces nyilatkozatában elismerését fejezte ki azoknak, akik részt vettek a referendumon, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy ez "a hatalmas, hárommilliónál is nagyobb egyetértés létrejöjjön". A résztvevőket tekintve 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, az ország önálló döntési joga mellett szavazott - értékelt.
   
"Büszkék lehetünk arra, hogy az EU első és eddig egyetlen tagállamaként a magyarok közvetlenül véleményt nyilváníthattak a bevándorlás kérdéséről. Ez így volt helyes, sőt ez így volt becsületes" - mondta, hozzátéve, hogy a legutóbbi, 2014-es parlamenti választáson ez a kérdés még nem volt napirenden, ezért a polgárok nem foglalhattak állást róla.
   
Márpedig szerinte az előttünk álló évek talán legfontosabb kérdéséről, Magyarország, gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó: "kikkel élünk együtt, mi lesz a kultúránkkal, mi lesz eddigi életformánkkal, a nagy nehezen talpra állított gazdasági rendszerünkkel, és mi lesz a keresztény gyökereinkkel".
   
A kérdés az - folytatta -, hogy a világban zajló modern kori népvándorlásra, amelynek hullámai Európát "látványosan és fájdalmasan" elérték, mit válaszol az Európai Unió. Az EU javaslata a migránsok beengedése és kötelező erővel történő szétosztása - brüsszeli döntés alapján - a tagállamok között - fejtette ki a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok vasárnap ezt a javaslatot elutasították, és úgy határoztak: csak a magyarok dönthetnek arról, kikkel kívánnak együtt élni.
   
"Brüsszel vagy Budapest. Ez volt a kérdés, és mi úgy döntöttünk, a döntés joga kizárólag Budapestet illeti meg" - mondta a miniszterelnök.
   
Szavai szerint vasárnap "elindultunk egy úton, egy hosszú út lesz, az első és legfontosabb lépést tettük meg; ezen a hosszú úton komoly csaták és nehéz ütközetek is várnak ránk".