Négyszázezer munkavállaló feketén dolgozik
Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött. Árnyalja némileg ezt a képet az ellenőrzések alacsony száma: a munkaügyi hatóság szemlátomást nem tud mit kezdeni az óriási feketepiaccal, így a címben szereplő állítás az elvégzett ellenőrzéseken alapuló, igen reprezentatív becslésen alapul. Igaz, nem tudható az ellenőrzött cégek nagysága és azok aránya az összeshez képest (a kis cégek ugyanis valószínűleg nagyobb arányban foglalkoztatnak feketén).
A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret – tájékoztat a feketelista.hu A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580 000 gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 000 munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.
Az építőipar a „legszennyezettebb”
Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják „kiszűrni”. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.
Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.
„Kíméletes” retorziók
A munkaügyi revizorok adatai szerint ebben az évben az ellenőrzések által érintett dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. Ezek a cégek az adófizetőkhöz képest jogtalanul jelentős gazdasági előnyhöz jutottak, és torzították a piaci versenyt. Jelentős üzleti körről van szó, hiszen – a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 580 000 vállalkozást figyelembe véve – méltányos számítások szerint is mintegy 60 000 vállalkozás lehet érintett. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető. Ehhez képest a bírságolás meglehetősen „kíméletes”. A foglalkoztató (kis- és középvállalkozások esetében csak ismételt jogértést követően) 30 000 forinttól 20 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Az is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a társaságot a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból kizárják.
A hazai feketegazdaságnak a teljes nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított arányát csak becsülni lehet. A legtöbb elemző 20-22 százalékra teszi, ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Ez az arány nagyjából megegyezik a közép-európai országok átlagával. Legelfogadottabbnak a Randstad Holding legutóbbi felmérése tűnik, amely mintegy húsz ország adatait vizsgálta. E szerint Magyarországon a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék. Horvátországban és Romániában a legmagasabb: 28,1 százalékos. Szlovéniában 23,1 százalékon, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll. Összehasonlításként: Ausztriában mindössze 7,5 százalékos.
Két év a szégyenlistán
A foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt tavaly összesen 1,3 milliárd forint, az idén augusztusig, pedig 533 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bírságot adóként szedi be. A NAV honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak az adatait, akikről a jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem teljesítették a foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Ha a jogsértés nem ismétlődik – a közzétételtől számított két év eltelte után –, nevét törlik a listáról.
– A feketelista.hu adatbázisában így a tizennégy közhivatal állami nyilvántartásai között egyikeként a feketén foglalkoztató cégek is naprakészen követhetők – fűzi hozzá Iklódi András főszerkesztő. Ezek alapján a körültekintő üzletember pontosan tájékozódhat a kiszemelt partner megbízhatóságáról. Meggyőződhet például adómoráljáról, pénzügyi megbízhatóságáról, megtudhatja, nem áll-e felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem folyik-e ellene végrehajtás. Az információk birtokában megalapozottabb döntést hozhat, későbbi veszteségeket előzhet meg.
A legfeketébb megyék, városok
A feketelista.hu, a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.
A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 – gazdasági súlyával magyarázhatóan – Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyéből pedig 80 cég nevét olvashatjuk a névsorban. A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál.
A nagyvárosok közül – nyilvánvalóan – a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A többi nagyvárost illetően: a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48), és Szegedről (40) került a listára. A legkevésbé „fertőzött” városok: Kaposvár (4), Tatabánya (6) és Szombathely (9) céggel.
Forrás: feketelista.hu
