Nehéz bértárgyalások jönnek
Pataky Péter egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen kifejtette, hogy sok munkahelyen nem is tudnak valódi bértárgyalásokat folytatni, vagyis nem lehet megvizsgálni, hogy teljesítmény szerint jól meg vannak-e fizetve az emberek. Emellett a munkáltatók is tudják, hogy a reálkeresetek emelésével lehetne ösztönözni a munkavállalókat, az idén ugyanakkor szerinte ez nem lehetséges. Hangsúlyozta: a költségvetéssel és legfőképpen az adótörvényekkel a kormány "csinált magának egy megoldhatatlan feladatot", amelyet most másoknak kell megoldani.
Ugyan vannak olyan jövedelmi sávok, ahol a nettó keresetek nőnek, de a legmagasabb emelkedés is 3,8 százalékos, ami kisebb, mint az infláció várt mértéke, vagyis reálszinten ez sem jelent emelkedést - mondta az elnök. Azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalók többsége ebbe a kvázi "nyertes" kategóriába - bruttó 250.000 forint felett - tartozik, van esély az érdemi bértárgyalásra - vélekedett. Hozzátette: teljes körű adatok még nincsenek a bértárgyalások állásáról, de néhány nagyvállalatnál, a versenyképesebb társaságoknál nem a kompenzáción, hanem a kollektív szerződés béren kívüli juttatásain vitatkoznak, ami azt mutatja, hogy az elmúlt években ezeknél a munkáltatóknál megfelelően növelték a béreket.
Gondok lehetnek ugyanakkor a könnyűiparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltató szektorban, az építőiparban, valamint a kereskedelemben, mivel a munkavállalók 60-80 százalékának kompenzálni kell. A bérkompenzáció a fekete- és szürkefoglalkoztatás előretörését hozhatja - vélekedik az MSZOSZ elnöke. Pataky Péter szerint a társadalom egy ilyen bérstruktúrában tovább szakad, és nem igaz, hogy a teljesítményt preferálják, vagyis hogy az keres többet, aki többet dolgozik. Az MSZOSZ elnöke úgy véli, többkulcsos, progresszív adórendszerre van szükség, mert a jelenlegi rendszer az adózók felső egyötödének hozott csak pluszt.
A bérkompenzáció szankciórendszerét "nevetségesnek" nevezte, és azt valószínűsíti, hogy a vállalkozásoknál a valódi kompenzáció helyett a "vagy lebukunk, vagy nem" mentalitás terjed majd el. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások kapcsán úgy fogalmazott: "félelemmel vegyes várakozással" tekintenek a tárgyalások és a leendő megállapodás feltételei elé, mivel kérdéses, hogy mi lesz a következménye, milyen megszorításokkal jár majd a megállapodás, és mi lesz például a nyugdíjrendszerrel. Az idei év változásai között felhívta a figyelmet arra, hogy az év végén megszűnik a korkedvezményes nyugdíj, és várhatóan júliusra kerül a kormány elé az ezzel kapcsolatos új javaslat.
2012 legnagyobb munkaügyi változásáról, az új Munka törvénykönyvének (Mt.) július elsejei hatályba lépéséről elmondta: jelenleg azon dolgoznak, hogy felkészítsék kollégáikat a változásokra, az pedig, hogy az új törvénykönyv nagyobb teret ad az egyéni megállapodásoknak, szervezetpolitikai váltást igényel a szakszervezetek részéről. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalóknak jellemzően azt tanácsolják, ne írjanak alá semmit, amíg nem konzultáltak a munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezettel. Pataky Péter szólt arról is, hogy egyelőre keveset lehet tudni az Mt. kapcsán az átmeneti és hatályba léptető rendelkezésekről, ezek megjelenése áprilisra várható. Kiemelte, hogy ebből a szempontból különösen fontos, hogy lesz-e olyan fórum, ahol meg lehet vitatni ezeket a változásokat.
Az új Munka törvénykönyvében az MSZOSZ szerint 8-9 olyan pont van, amely ütközhet európai normákkal, és észrevételeiket el is küldték Andor Lászlónak, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős tagjának, de a bizottság hivatalból is vizsgálja a magyar szabályozást - mondta Pataky Péter. Az érdekegyeztetés kapcsán hangsúlyozta: szükség van egy olyan fórumra, ahol a munkaadók és a munkavállalók képviselői a kormánnyal egyeztethetnek, ugyanakkor szerinte a tervezett versenyszférás állandó konzultatív fórum jelenlegi javasolt formájában - vagyis hogy a kormány jelöli ki, hogy mely érdekképviseletek vehetnek részt - "nem vállalható". Az ágazati párbeszéd bizottságok megfelelő terepet kínálnának a munkaadók és munkavállalók közötti megállapodásnak a különböző szektorokban, azonban Magyarországon ezt nem használják ki a munkaadók - vélekedett Pataky Péter. (MTI)
