Nem a munkaképesség csökkenés, hanem a tanulási hajlandóság számít
A Kelly Services Hungary Kft. folytatta a kutatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók álláskeresési szokásairól, azt vizsgálva, hogy milyen tényezők befolyásolták a jelenleg munkahellyel rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedését. (A Kelly Services korábbi kutatása „A megváltozott munkaképességűek álláskeresése” címmel jelent meg.)
A felmérést közel 500, többségében rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló töltötte ki. A felmérés szerint a megkérdezettek 40%-a talált állást fél éven belül, 58%-a pedig egy éven belül helyezkedett el jelenlegi munkahelyén, mindemellett álláskeresési aktivitásuk igen alacsony. A közel 500 megkérdezett munkavállaló 52%-a nem küldött önéletrajzot álláskeresése időszakában, 51%-a pedig még állásinterjún sem volt.
Az állásinterjún való részvétel, az önéletrajz elküldése nem befolyásolta az elhelyezkedési esélyüket, 40%-uk talált állást fél éven belül, ugyanennyien kaptak állást az álláskeresésben aktívabbak közül is. Ez a tendencia jelentősen eltér az egészséges munkavállalóknál tapasztalhatótól.
Ezen a területen a leggyorsabban szakmunkás és szakképző iskolai végzettséggel lehet elhelyezkedni. 42%-uk 1-6 hónapon belül talált állást, és csak 10 %-uk helyezkedett el 3 évnél hosszabb idő után. Hajszálnyival nehezebb az érettségizettek és technikumot végzettek helyzete. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők viszont nehéz helyzetben vannak, több mint egynegyedüknek 3 évnél is több idő kellett ahhoz, hogy állást találjanak
Az elhelyezkedéshez nagyobb esélyt ad a tanulás. A képzésben részt vevők 46%-a 1-6 hónap alatt elhelyezkedett. Hátrányban vannak azok, akik nem vettek részt oktatásban, felmérésünk szerint 26%-uk 1-3 évig keresett állást, míg ez csak 19% az oktatásban részt vevők körében.
A megkérdezettek döntő többsége (92%) részmunkaidőben dolgozik, (4 órában 41%; 6 órában 22%; 7 órában 21%; részmunkaidő nem részletezve 8%), mindössze 6% dolgozik teljes munkaidőben.
Elsősorban a munkaügyi központokhoz, civil szervezetekhez és a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégekhez fordultak segítségért a válaszadó megváltozott munkaképességű álláskeresők. A fenti szervezetek révén hasonló hatékonyságot értek el az álláskeresés során. Az álláskeresők 30-32%-a 1-6 hónapon belül talált állást. Nagy számban vannak viszont azok, akik senkitől sem kértek segítséget (16,49%).
Válaszaik alapján összességében elmondható, hogy a megváltozott munkaképességű személyek álláskeresési ideje szinte megegyezik az egészséges munkanélküliek álláskeresési idejével. A kutatásban résztvevők esetében ez átlagosan 17 hónap, hasonlóan a KSH által mért általános munkanélküliség átlagos időtartamához, ami17,9 hónap (KSH októberi adat).
„A felmérés megerősítette azt a tapasztalatunkat, hogy a fogyatékosok és súlyos egészségkárosodottak kivételével az elhelyezkedést a legnagyobb mértékben nem a megváltozott munkaképesség befolyásolja. Sokkal meghatározóbb a hosszabb idejű kiesés a munka világából és ehhez kapcsolódóan a szaktudás és a munkavégzéshez szükséges általános tudás amortizációja (hasonlatosan a tartós munkanélküliek álláskeresési nehézségeikhez). Ha ezeket a tudásokat hajlandók és képesek ismét megfelelő szintre hozni, akkor ezzel érezhetően javíthatják álláskeresésük sikerét. Vagyis a munkaképesség csökkenésnek álláskesésre gyakorolt hatása részben ellensúlyozható a tanulási képesség és hajlandóság növelésével” mondta el Oláh László, a Kelly kutatásvezetője.
