Sajtóközlemény a Központi Statisztikai Hivatal jó hírnevének sérelmével kapcsolatosan

A KSH a sajtótermékekben megjelent cikkek kapcsán jóhírnév megsértése miatt személyiségi jogi peres eljárást indíthat, melynek során a bíróság a jogsértés objektív jogkövetkezményeiről dönt.

A Ptk. alapján a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel {Ptk. 2:45. § (2) bek.}.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a jóhírnév megsértésének megállapítását megalapozza az, ha a más személyre vonatkozóan közölt valótlan tényállítás objektíve alkalmas az érintett személy hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására. A jogsértés megállapításának tehát nem feltétele annak bizonyítása, hogy ez a hátrányos megítélés ténylegesen be is következett. 

A Ptk. 2:51. §-a alapján felróhatóságtól függetlenül a KSH az elévülési időn belül követelheti:

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Emellett sérelemdíj és kártérítési igény is érvényesíthető.