Nem módosította alapkamatát a Bank of England

A brit jegybank monetáris tanácsának idei második üléséről csütörtökön ismertetett beszámoló szerint a testület mindkét ügyben egyhangú szavazással döntött. A tanács ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy további enyhítési  lépésekre lehet szükség, ha még távolabbivá válik a 2 százalékos inflációs cél elérésének kilátása.
   
A Bank of England éppen egy éve, tavaly márciusban, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen csökkentette 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékra irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (385 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét.
   
Ebből a jegybank brit állampapírt, illetve a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési osztályzatú fontkötvényeket vásárolhat.
   
A Bank of England legutóbb tavaly novemberben emelte a likviditáspótlási program célösszegét: akkor 150 milliárd fontot tett hozzá az állampapír-vásárlásokra fordítható részhez.
   
A vállalati kötvények vásárlásának 20 milliárd fontos kerete nem módosult. A márciusi kamatdöntő ülésről szóló részletes csütörtöki beszámolóban a monetáris testület úgy fogalmazott, hogy még mindig szokatlanul bizonytalanok a brit gazdaság kilátásai, különösen az, hogy a kereslet és a kínálat miként mozog majd egymáshoz viszonyítva, mialatt a gazdaság megkezdi a kilábalást a koronavírus-válságból. Erre Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója is utalt minapi beszédében.
   
Bailey a Resolution Foundation nevű londoni gazdaságelemző intézet virtuális rendezvényén felszólalva elmondta: a Bank of England számításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedév végén 12 százalékkal lesz alacsonyabb a 2019 végén mért szintnél.
   
A brit jegybank vezetője kijelentette: ez hatalmas mértékű visszaesés, ráadásul a koronavírus-járvány reálgazdasági hatásainak szokatlan sajátossága, hogy egyszerre tette ki keresleti és kínálati oldalon jelentkező sokkhatásnak a brit gazdaságot.
   
Így a kilábalásnak is - a recessziók utáni fellendülések történetében ugyancsak szokatlan módon - mindkét oldalon egyszerre kell végbemennie, mert e kettős kilábalás nélkül nehezebbé válhat a válság során felmerült problémák kezelése - mondta a jegybanki kormányzó.
   
A márciusi kamatdöntő ülésről csütörtökön közzétett beszámolóban a Bank of England monetáris tanácsa felidézi, hogy a brit hazai össztermék 2,9 százalékkal csökkent januárban az előző hónaphoz mérve.
   
A testület kiemeli, hogy a visszaesés mértéke elmaradt a várakozásoktól, de a GDP-érték abban a hónapban így is hozzávetőleg 10 százalékkal volt alacsonyabb a 2019 utolsó negyedében mért szintnél.
   
Az elemzési felidézi azt is, hogy a tizenkét havi nagy-britanniai infláció januárban emelkedett ugyan, de így is alig 0,7 százalékos volt.
   
A Bank of England monetáris tanácsa a csütörtöki állásfoglalásban közölte: ha az inflációs kilátások a továbbiakban gyengülnének, a testület készen állna minden szükséges lépés megtételére a 2 százalékos inflációs cél teljesülése végett.
   
A beszámoló egyértelműen leszögezte, hogy a Bank of England nem akarja szigorítani a monetáris politikát mindaddig, amíg nem történik jelentős előrelépés a reálgazdaságban felhalmozódott kapacitástöbblet leépítése és a 2 százalékos cél fenntartható elérése felé.
   
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a Bank of England kamatdöntő üléséről kiadott közlemény utáni gyorselemzésében közölte: mindezek alapján azt valószínűsíti, hogy a brit jegybank 2026-ig nem emeli alapkamatát a jelenlegi 0,10 százalék fölé.