Nem okozott meglepetést a novemberi infláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reggeli jelentése szerint novemberben ismét 2,5 százalékos volt az éves infláció, az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek. Októberben 2,2 százalékosra csökkent az infláció a szeptemberi 2,5 százalékról. A novemberig elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a dohányáruk (10,9 százalék), valamint az élelmiszerek (3,4 százalék) ára nőtt. Az infláció novemberi emelkedését az üzemanyagok árának emelkedése okozta, éves összevetésben 5,9 százalékos volt a drágulás.
Jobbágy Sándor, a CIB Csoport senior elemzője szerint novemberben is a piaci várakozások közelében alakult az infláció. Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, a maginflációs trend és az olajárak legutóbbi világpiaci emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz.
A CIB Bank előrejelzése szerint az év utolsó két hónapja is hasonló inflációs képet mutathat majd, így az éves átlagos infláció 2,3-2,4 százalék közelében alakulhat. Jövőre a béremelkedések és a fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció emelkedéséhez és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése még jövőre sem valószínű. A jegybank erőteljes kommunikációja is a laza monetáris kondíciók fenntartása iránti elkötelezettséget jelzi. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a továbbiakban is napirendre kerülhet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, amit bőven ellensúlyozott a szolgáltatások árának vártnál nagyobb visszaesése.
Decemberben ismét csökkenhet az infláció az üzemanyagok magas tavaly év végi és az idei év eleji magas bázisára miatt. Így Suppan Gergely idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számít. Jövőre éves átlagban 2,7 százalék lehet az infláció, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél - állapította meg.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2,5 százalékos novemberi inflációs adat alacsonyabb lett az általuk várt 2,7 százaléknál és a 2,6 százalékos Bloomberg piaci konszenzusnál is. Bár a vártnál valamivel lassabban növekvő infláció kisebb meglepetést okozott, az adat belső szerkezete megfelelt az előzetesen gondoltnak.
A legfrissebb adatok összességében nem írják felül az Erste inflációs folyamatokról alkotott várakozásait. Decemberben - döntően a bázishatásnak köszönhetően - ismét lassul majd az éves index, várhatóan 2,2-2,3 százalékra. 2018-tól pedig egy lassú, fokozatos emelkedésre számítanak, és az év második felében az infláció eléri majd a jegybank 3 százalékos középtávú célját.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megállapította, hogy összességében az infláció tehát a jegybank inflációs célja alatt tartózkodik, és az az infláció múlt havi emelkedése csupán átmeneti hatások következménye. Mindezek alapján nem vár az MNB-től monetáris politikai reakciót a most megjelent adatra. Továbbra is laza marad a monetáris politika.
Az árnyomás erősödése egyértelműen két tételre, a tojás árának 23, valamint az üzemanyagok árának 5,9 százalékos éves emelkedésére vezethető vissza.
Várakozásai szerint az év utolsó hónapjában némileg csökkenhet az infláció, ezzel az év egészét tekintve 2,4 százalékos inflációt kalkulál az ING, és bár jövőre emelkedhet az inflációs nyomás, az továbbra is elmaradhat a 3 százalékos jegybanki céltól.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatokat értékelve elmondta, hogy az inflációs mutatót az egyébként stagnáló maginfláción kívüli tételek húzták fel.
A szakember szerint az inflációs folyamatok érdekesen alakulnak, mivel a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom is bővül, ami fokozott keresletre utal, ám az árak ehhez képest visszafogottan emelkednek.
Németh Dávid szerint az idén 2,4 százalék körüli inflációval lehet számolni. A jövő év a jelenlegi kilátások alapján változatos lehet: az első negyedévben az adóintézkedések miatt 2 százalék körüli vagy az alatti mutató várható, a második negyedévtől jöhet a gyorsulás. 2018 decemberében pedig a ráta megközelítheti a 3 százalékos szintet.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
Összeilletek-e a pároddal? Párkapcsolati kalkulátor
Mekkora az agyam a magyar átlaghoz képest
