Nem osztja a kormány gazdasági várakozásait a Takarékbank

A kormány az idén még 0,3 százalékos gazdasági csökkenést valószínűsít. Suppan Gergely szerint elemzésük a készletek alakulása miatt optimistább a kabinet által közöltnél. Az elemző elmondta: az eurózóna GDP-je feltételezésük szerint 2010-ben 1,1 százalékkal, 2011-ben pedig 1,8 százalékkal bővülhet.

A Takarékbank elemzői 2010 végére 2,6 százalékos, éves átlagban 3,8 százalékos inflációra számítanak, úgy vélik, hogy a parlamenti választásokig 5,5 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat. Suppan Gergely szerint a munkanélküliségi ráta 11,2 százalék lehet a tavasszal, éves átlagos értéke 10,8 százalékra várható az idén.

Kiemelte: tarthatónak tűnik a 3,8 százalékos államháztartási hiánycél az idén. Úgy ítélte meg, hogy a forint erősödése esetén akár már ez évben mérséklődhet a GDP-arányos államadósság mértéke. Az idei év végére 260 forint körül lehet az euró árfolyama - húzta alá. Ádám Zoltán osztályvezető szerint az ország - kedvező makrogazdasági folyamatok esetén - 2012-ben csatlakozhat az ERM-2 árfolyamrendszerhez, és ez esetben Magyarország 2015-ben vezethetné be az eurót.

Kifejtette: 2009-ben régió-szerte visszaesett a gazdaság növekedése, és romlott az államháztartási egyenleg. 2010-től ugyan a legtöbb országban mindkettő javulására számítanak a bank elemzői, a GDP-arányos államadóssági mutató azonban a legtöbb vizsgált állam - így Bulgária, Csehország, Lengyelország, Oroszország és Románia - esetében még 2011-ben is romlik.

Ádám Zoltán arra világított rá, hogy elemzésük alapján a magasabb növekedési teljesítmény jellemzően kedvezőbb államháztartási egyenleggel párosult az elmúlt tíz évben a közép-kelet-európai térségben. Elmondta: az általuk vizsgált országok közül csak Magyarország esetében volt negatív (bár gyenge) a korreláció - összhangban a pro-ciklikus költségvetési politikával. Azokban az országokban, ahol anticiklikus költségvetési politikát folytattak, ez sokat segített a válság kezelésében.

Lengyelország jelentős részben ennek köszönhette a recesszió elkerülését, de nagymértékben tompította a válságot Csehországban, Oroszországban és Törökországban is az anticiklikus költségvetési politika - hangsúlyozta az osztályvezető. Rámutatott: a költségvetési politika mozgásterének mértéke kulcskérdés a válságkezelés során, növeléséhez piaci hitelességre van szükség.

A hitelesség azonban "nincs ingyen, és nem is tart örökké", alapvető feltétel, hogy az államadósságot fenntartható pályán tartsa az adott ország - elemezte. A banki elemzők szerint Magyarországon a választások utáni, bármilyen színezetű kormánynak korlátozott a mozgástere, részben azért, mert az ország az Európai Unió túlzott deficit eljárása alatt áll, részben azért, mert a pénzpiaci befektetők figyelemmel kísérik, mennyire teljesíti Magyarország a vállalásait.

Kérdésre válaszolva Suppan Gergely kiemelte: Görögország államháztartási gondjai miatt az EU a jövőben a mostaninál jóval szigorúbban vizsgálja majd meg, hogy az egyes tagállamok államháztartása hogyan alakul, ráadásul a túlzott deficit eljárás során az unió következetesen nézi, hogyan alakulnak a központi költségvetés, az államháztartás folyamatai.

Ádám Zoltán aláhúzta: a nemzetközi pénzpiaci szereplők, a piac megítélése is jelentős, effektív korlátot jelenthet, mert a befektetők folyamatosan figyelik, hogy az ország mennyire tesz eleget a nemzetközi kötelezettségeinek, a szerződésekben vállaltaknak.