A magyar fogyasztók továbbra is pesszimisták
Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem Bank marketing igazgatója a felmérés eredményét ismertetve kedden sajtótájékoztatón elmondta: a Cetelem Európa 13 országában vizsgálta a fogyasztói trendek változását. A válság utóhatásait az egyes országok eltérően értékelik a kutatás szerint.
Az európai fogyasztók közérzete lassan javul: a megkérdezettek az egy évvel korábbi 4,1 ponttal szemben átlagosan 4,3 pontra értékelték saját országuk helyzetét az 1-től 10-ig terjedő skálán. A német (6), brit (5,1) és orosz (5,2) fogyasztók bizakodóak, míg Magyarország 3,6 ponttal a pesszimisták táborát erősíti, bár ez javuló tendenciát mutat az előző két év 2,7, illetve 3,3 pontos értékéhez képest. A magyaroknál csak a portugálok (2,7) és a románok (2,8) pesszimistábbak.
A fiatalok Európa-szerte derűsebben látják országuk helyzetét, a 30 év alattiak a 13 ország átlagában 4,4 pontra értékelték országuk helyzetét, míg az 50 év felettiek 3,9 pontra. A legnagyobb generációs különbség Nagy-Britanniában (5,5, illetve 4,4 pont) és Magyarországon (3,9, illetve 3 pont) érhető tetten. A közérzet javulására utal az is, hogy az európaiak többsége, az előző évi átlagosan 53 százalékkal szemben 56 százaléka gondolja úgy, hogy többet fog költeni. Különösen a közép-kelet-európai fogyasztók tervezik, hogy többet költenek, 100 fogyasztóból 80-85, a nyugat-európaiak inkább megtakarítanának.
A magyarok megtakarítási tervei a legalacsonyabbak Európában (13 százalék növelné megtakarításait, míg az európai átlag 30 százalék), míg 84 százalék tervezi, hogy a következő 2 hónapban többet költ. Ez részben az alacsonyabb jövedelmekből és a magasabb inflációból adódhat, másrészt azonban a kevésbé tudatos pénzügyi kultúrának és annak is köszönhető, hogy a közép-kelet-európai fogyasztók nagy része továbbra is pesszimista a jövőt illetően, és - nyugat-európai társaihoz képest - a megtakarítás helyett egyszerűen a fogyasztásba "menekül".
Az európai fogyasztók 2011-ben leginkább szórakozásra, utazásra költenének, illetve háztartási gépeket vásárolnának, vagy a lakásukat újítanák fel. A magyar fogyasztók vásárlási tervei elmaradnak az európai átlagtól, de 2011-ben többet kívánnak fogyasztani, mint 2010-ben. Bár vékonyabb pénztárcával indulnak útnak, mint európai társaik, az élmények mellett a magyar fogyasztók is elsősorban háztartási gépek, informatikai eszközök beszerzését tervezik.
Magyarországon tavaly az autókereskedelem zuhanása volt a legmarkánsabb (27,8 százalékos visszaesés), ebben a szektorban a Cetelem Körkép 2011-re sem jelez kedvező prognózist, a tavalyi 6 százalék után az idén 9 százalék tervez vásárlást. Háztartási gépek vásárlását a tavalyi 19 százalék után a megkérdezettek 35, informatikai eszközökét a tavalyi 12 után 22, barkácsárukét a tavalyi 15 után 20, bútorokét a tavalyi 18 után 22 százalék tervezi, míg a szórakoztató elektronika iránti kereslet 11-ről 16 százalékra nőtt. Sportáruk vásárlását, amelyek piaca tavaly 12,1 százalékkal bővült, a tavalyi 11 után az idén a megkérdezettek 16 százaléka tervezi. A marketing igazgató kiemelte: a fogyasztók egyre tudatosabbak.
A gazdasági válság a vásárlók értékrendjét változtatta meg, az internet térnyerésével pedig döntéseiket egyre inkább a világhálón szerzett információk határozzák meg. A vásárlás során a legtöbben csak magukban bíznak, a második legfontosabb információforrássá az internet vált, a család, barátok a harmadik helyre szorultak vissza a tájékozódásban, míg az eladók befolyásoló szerepe a negyedik helyre került.
Ezek a tendenciák egy új típusú fogyasztó létrejöttéhez vezettek, akit a Cetelem Körkép "fogyasztó 2.0"-nak nevez. A szakértő vásárló elsősorban a gyártói, kereskedői oldalak tartalmai, az ár-összehasonlító oldalak, az online elérhető informális vélemények, tanácsok - blogok, fórumok, közösségi oldalak - segítségével tájékozódik a vásárlás előtt, és terjed a világhálón történő vásárlás is. (MTI)
